A korábbinál okosabb rendszer használ a Facebook a felületén közzétett álló- és mozgóképes tartalmak megértésére. A szoftverhez hozzáférést biztosítanak a tényellenőrzésre szakosodott partnereknek is.
A közösségi oldal a 2016-os elnökválasztás óta nagy erőket mozgósít azért, hogy visszaszorítsa az álhírek terjedését. Legutóbb például 652 fiókot törölt a Facebook, mert kiderült, hogy évek óta összehangoltan terjesztették az álhíreket. Az álhírek terjedésének azonban láthatóan nem sikerül gátat szabnia a vállalatnak, ezért – illetve némi szabályozói és társadalmi nyomás hatására – időnként előállnak egy újabb ötlettel.
A legújabb fejezet egy olyan háttérrendszerről szól, mely a gépi tanulásra alapozva hozzásegíti a Facebookot – illetve a tényellenőrzésben részt vevő partnerszervezeteket –, hogy a fényképek és a videók tartalmát is az eddigieknél jobban értse.
A rendszer többek között a felhasználói visszajelzéseket is figyeli majd egy-egy kép vagy videó kapcsán, így azonosítva a lehetséges álhíreket. A partnerek eközben visszafejtik az egyes képeket, valamint megvizsgálják azok metaadatait is, hogy kiderüljön, manipulálták-e a felvételt, és ha igen, milyen módon.
Az elmúlt hónapok tesztjei során az már kiderült, hogy az ilyen megtévesztő tartalmakat alapvetően három kategóriába lehet sorolni:
- manipulált vagy szerkesztett képek,
- kontextusukból kiragadott tartalmak,
- feliratként beágyazott hazug állítások.
A Facebook egy-egy példát is hozott ezekre. Az első esetében a mexikói elnökválasztás során az egyik jelöltről, Ricardo Amayaról készítettek egy photoshopolt képet, amely alapján úgy tűnik, a politikus amerikai zöldkártyával rendelkezik.
A másodiknál egy bejegyzés azt próbálta meg elhitetni, hogy a szíriai vegyifegyver-támadás valójában megrendezett volt, és ehhez három olyan képet mutattak be "bizonyítékként", amelyen ugyanaz a nő látható. (A francia AFP hírügynökség kiderítette, hogy a nő nem színész, hanem a 2016. augusztus 27-ei vegyifegyver-támadás egyik túlélője.)
De volt példa a hazug állításokat szövegként tartalmazó képekre is: ennél a bejegyzésnél például azt akarják elhitetni a felhasználókkal, hogy Narendra Modi, India miniszterelnöke a BBC News Hub kutatása szerint a hetedik legkorruptabb miniszterelnök a világon. Csakhogy olyan, hogy BBC News Hub nevet csupán a szándékos megtévesztés miatt választották, a hírt nem ott közölték le, merthogy nem is igaz.
Antonia Woodford, a Facebook termékmenedzsere szerint továbbra is dolgoznak majd azon, hogy még fejlettebb technológiával szűrjék ki az álhíreket, és reagálni tudjanak a terjesztők újabb módszereire.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.