Az Ipolyban köbméterenként 1,7, a Rábában 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban. A mérések eredményeiről a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett környezetvédelmi konferencián számoltak be a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. szakemberei.

A konferenciát a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire. Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány elnevezésű program célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát. A projekt során a szakemberek a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően 2018-ban a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.

A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.

3 millió mikroplasztik-részecske – naponta

A mikroműanyagokat kimutató laboratórium munkatársa az eseményen elmondta: a Rába-vízben talált mikroműanyag-mennyiség napi akár 20,7 millió részecskét is jelenthet. Ezek – tette hozzá – elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok.

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól inkább elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva azonban a becslés szerint még így is akár 3 millió mikroplasztik-részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.

Korábban a tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.

A műanyagszennyezés nem csak Magyarországon probléma. Az Európai Bizottság ezért új uniós szintű szabályokat javasolt, melyek hatálya az Európa tengereiben és tengerpartjain 10 leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag termékre, valamint a tengerben elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre terjedne ki. Ennek értelmében a teljes EU-ban betiltanák például a műanyag fültisztító pálcikát, a szívószálat és a műanyag evőeszközöket.

A szabályozásra már csak azért is szükség lenne, mert bár évente bukkan fel a hírekben egy-egy újabb „műanyagevő” baktérium, a környezetvédő szervezetek mellett egyelőre a tudósok is inkább aggódnak, semmint bizakodnak a jövőt illetően. Egyelőre tehát arra nagyobb az esély, hogy belefulladunk a szemétbe, mire tényleg bevethetjük a műanyagfaló szuperenzimet.