Mindenki tud az interneten munkát keresni, de ahogy egy általános webes keresés esetében, úgy az állásvadászatban is igaz: közel sem biztos, hogy az ösztönös módszerek megbízható és releváns találatokat adnak.
Néhány speciális eset kivételével ma már nem sok értelme van máshol kutatni állás után, mint az interneten. A hazai állásportálok száma és sokfélesége, illetve az azokon százezres nagyságrendben elérhető önéletrajzok száma jól mutatja, hogy ami nem is olyan régen még egy generáció és néhány szakterület sajátja volt, az most az egyetlen járható út. Az internetes munkakeresésnek is megvannak azonban azok az apró, de fontos szabályai, melyekkel nincs mindenki tisztában.
Érzékeny területről lévén szó, elsődleges szempont az adatvédelem, mégis sokan elhanyagolják. Ez főleg azok számára fontos, akik jelenleg is dolgoznak valahol, de váltáson gondolkodnak. A tavasszal életbe lépő uniós adatvédelmi regula (GDPR) az eddigieknél egységesebben és szigorúbban szabályozza, hogy a munkáltató milyen esetben „veheti észre jogosan” az interneten, például a közösségi médiában látott információkat. (A GDPR-ről bővebben olvashat friss HVG-ben megjelent A céltalanság vége című cikkünkben.)
De nem kell ahhoz sem pszichológusnak, sem munkajogi szakértőnek lenni, hogy belássuk: semmiképpen sem tesz jót, ha a munkahelyünkön kiderül, hogy menni akarunk. Éppen ezért az álláskereső oldalakon és fórumokon nem érdemes minden személyes adatunkat felfedni. Azt is érdemes észben tartani, hogy a közösségi médiás aktivitásunk is árulkodik rólunk. Nem szerencsés, ha feletteseink és kollégáink – a Facebook algoritmusának köszönhetően – nap mint nap szembesülnek azzal, hogy már megint egy újabb munkalehetőség részletei iránt kérdezősködünk hozzászólásokban, vagy tetszésünket fejezzük ki az iparági konkurensek oldalain közzétett állásajánlatok iránt.
A kiszemelt állás elnyerését akadályozhatja az a klasszikus hiba, amelyet az egyre több kényelmi funkciót kínáló állásportálokon kifejezetten nehéz nem elkövetni. Mi sem egyszerűbb annál, mint egy alapos munkával előre elkészített önéletrajzot feltölteni, majd amikor szimpatikussá válik egy ajánlat, néhány gyors kattintással elintézni, hogy a cv eljusson az éppen kinézett munkavállalóhoz. Fejvadászok szerint azonban ez a kényelmes megoldás az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk. Igaz, hogy több időbe kerül, de eredményesebb, ha mindenhova a konkrét állásajánlatra szabott önéletrajzzal jelentkezünk.
Hogy a testre szabás mennyire fontos, azt jól mutatja a pénzügyi munkaerő-közvetítésre szakosodott Accountemps amerikai munkaadók körében végzett felmérése (lásd Ezeket ne kövesse el! című keretes összeállításunkat). A kutatás eredménye szerint a pénzügyi vezetők harmada azt tartja a jelentkezők leggyakoribb hibájának, hogy érezhetően egy olyan, általános önéletrajzzal próbálnak szerencsét, melyből nem egyértelműen derül ki tapasztalataik és képességeik találkozása a munkáltatói igényekkel. Az Accountemps szakembere, Bill Driscoll szerint a munkáltatók azokat a jelölteket keresik, akik anyagát olvasva a (magyarul talán az „ez már igen!” felkiáltással jellemezhető) „wow-érzés” keríti őket hatalmába. Ehhez arra van szükség, hogy azonnal kitűnjön a pályázati anyagból, mekkora értéket képvisel(ne) a jelölt a cég számára. Célszerű tehát minden egyes esetben olyan cv-t összeállítani, amelyet olvasva a leendő munkáltató illetékesei úgy érzik: ez kifejezetten nekik készült.
Abból már az új helyen adódhatnak gondok, ha valaki nem elég körültekintően pályáz meg állásokat. Az állásajánlat szavahihetősége ugyan jelentős részben bizalmi kérdés, de kisebb és/vagy kevésbé ismert cégek esetében nem árt ebben az értelemben is okosan használni az online lehetőségeket, utánanézve: mit lehet megtudni a kiszemelt munkáltatóról. Egy hagyományos Google-kereséssel nehéz kiszűrni a releváns információkat, de néhány esetben már a cégnév + vélemények kulcsszópár is szolgálhat érdekességekkel. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgáltatásának használata szinte kötelező. Az e-cegjegyzek.hu oldal adatbázisában már a vállalkozás nevének részlete is elegendő a találathoz. A céges profilokon pedig a munkakeresés szempontjából is hasznos információkat találunk: például a vállalat komolyanvehetőségét sok esetben befolyásoló cégalapítás idejéről, a vállalkozás által végezhető tevékenységekről, ne adj' isten az esetleg folyamatban lévő csődeljárásról vagy felszámolásról. A cég képviseletére jogosult személyek neve pedig időnként további online kutakodáshoz adhat alapot, így kideríthető, mennyire lehet őket komolyan venni.
Ezeket ne kövesse el! |
Az Accountemps több mint 2200 amerikai pénzügyi igazgató megkérdezésével végzett felmérésében arra kérték a vezetőket, nevezzék meg a jelentkezők által leggyakrabban elkövetett hibákat.
A jelentkezők nem igazítják pályázatukat a kiírt állás követelményeihez. (33%) Képzelje magát pályázata olvasójának helyébe, akinek most több tucat hasonló jelentkezést kell átfutnia, korábban pedig több száz hasonlót látott már. Így nézve mennyire tartja egyedinek a jelentkezését? Pontról pontra vegye át még egyszer az álláskiírás tételeit: mindegyik kitételre reagált-e pályázati anyagában? Elgépelések és nyelvtani hibák vannak a beküldött dokumentumokban. (24%) Kapcsolja be szövegszerkesztője helyesírás-ellenőrző funkcióját! Elküldés előtt minden esetben olvassa el még egyszer a pályázati anyagát! Ha szükséges, mutassa meg olyannak is, akinek nyelvhelyességi ismereteiben maximálisan megbízik. A pályázók az álláshirdetésben kiírt követelményekre fókuszálnak a jelentkezésükben, nem pedig arra, hogyan fogják majd elvégezni a munkahelyi feladataikat. (21%) Gondoljon arra, hogy a munkáltató azt az embert keresi, aki megbízhatóan és jól végzi majd el a számára szükséges feladatokat! Olvassa át a beküldendő dokumentumokat, vegye figyelembe, hogy arról kell meggyőznie pályázata olvasóját: ön ez az ember. Ha szükséges, módosítson! A pályázat a konkrét állás szempontjából irreleváns információkat tartalmaz. (21%) Vegyen ki egy sort a pályázati anyagából, és olvassa el a jelentkezését – a kiírt állásajánlat kívánalmait szem előtt tartva – ebben a formában. Ha hiányérzete van, illessze vissza az adott információt. Ha nincs, nyugodtan kihagyhatja. Folytassa ezt addig, amíg a dokumentum végére nem ér! |