Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nemrég egy új mobilgyártó lépett a magyar piacra: a kínai vállalat a csúcskategóriát idéző, de olcsó telefonokkal szeretné megvetni nálunk a lábát. Elsőként a hazai polcokra került készülékük erre jó példa – megnéztük tehát, mennyire jó a gyakorlatban a 90 ezer forintos csúcsmobilnak ígért készülék.
Tavaly októberben nagyot szólt, amikor a Xiaomi előrukkolt egy kis túlzással csupa kijelzősnek nevezhető okostelefonnal. A Mi Mix egyediségét az adta, hogy bár 6,4 colos érintőkijelzőt kapott, a vékony széleinek köszönhetően zsebünkben mégis kevesebb helyet foglalt, mint egy 5,9 colos okostelefon. A szélekig kilogó kijelző, a szupervékony kávák és az előlapi gombnélküliség aztán a riválisoknak is megtetszett, elég csak az S8-as Samsungokra vagy az LG G6-ra gondolni. Nem meglepő módon a kisebb kínai gyártók is előrukkoltak hasonló kialakítású újdonságaikkal, és ilyen mostani tesztalanyunk, a Doogee Mix is.
A nemrégiben hazánkba is hivatalosan megérkezett kínai márkát ma még viszonylag kevesen ismerik. Sőt, szinte senki sem tudja, hogy pontosan hogyan is kell kiejteni ennek a négy éve alapított cégnek a nevét. Nos, a Doogee-t nem "dogi"-nak és nem is "dugi"-nak kell ejteni, hanem "dúzsi"-nak. Pontosan úgy, ahogy híres szekszárdi borászunk, Dúzsi Tamás családnevét.
Első benyomások
A Doogee Mix az első kézbevételkor nagyon jó minőségérzetet kelt az emberben. Ez elsősorban a fém keretnek, illetve az elő- és hátlapon egyaránt alkalmazott Gorilla Glass 5 üvegnek köszönhető. Rendkívül masszív készülékhez van szerencsénk, mely 193 grammos tömege révén jelentősen nehezebb a hasonló méretű mobiloknál. A tesztkészüléknek remekül áll az esetünkben kék szín: az oldalélek matt felületűek, a hátlap viszont úgy tükröződik, hogy kis túlzással akár még sminkelni is lehet a segítségével. És sajnos iszonyatosan könnyen piszkolódik, a legapróbb porszemek és zsírfoltok is pillanatok alatt meglátszanak rajta.
Bekapcsolást követően felül 5 milliméteres, két oldalt pedig 4 milliméteres kávákat látunk a kijelző körül. Ez egyértelmű csalódást jelent a lényegében kávanélküliséget ígérő gyári fotók után, viszont a Mix még így is nagyon trendi kinézetű egy hagyományos okostelefon mellett. Az oldalsó káváktól egyáltalán nem estünk hanyatt, viszont a felső káva elismerésre méltóan vékony, főleg annak ismeretében, hogy erre a vékony területre a hangszórót és néhány szenzort is sikerült elhelyezni. Az értesítési LED-ről sajnos le kell mondanunk. A frontkamera sem fért el fent, ezért meglehetősen szokatlan módon a kijelző alá, a jobb sarokba került. Szelfizni úgy érdemes, hogy 180 fokkal elforgatjuk a telefont, és akkor máris a szokott helyén figyel az 5 megapixeles elülső kamera.
Kijelző, sebesség
A körülbelül 5 colos mobilokhoz hasonló méretű Mixbe egy 5,5 colos kijelzőt sikerült beszerelni, melynek kapcsán egyértelműen pozitívum, hogy egy Samsung gyártmányú, szuperkontrasztos AMOLED panelhez van szerencsénk. QHD felbontást senki se várna tőle, Full HD-t talán már igen, de még a tényleges 720p HD-vel se lenne probléma, ha cserébe fürge működést és szerény fogyasztást kapnánk. A Doogee üdvöskéje azonban még a középkategóriás nyolcmagos Helio P25 chipset ellenére is gyakorta produkál furcsa lassulásokat, pedig egy ilyen relatíve szerény felbontású kijelző mellett nem szabadna ilyennek előfordulnia. És egy ilyen felbontáshoz képest a fogyasztás sem túl szerény, de erre majd még kitérünk.
Szoftver, szolgáltatások
Az augusztusi biztonsági frissítéssel rendelkező Android 7.0 operációs rendszerre a saját felhasználói felületét húzta rá a gyártó. Erre pedig a legjobb jelző talán az, hogy esetlen. Itt van rögtön például a kijelző felső részéről kötélen belogó macska, ami a felület témázásában segít. Nem mehetünk el szó nélkül a mind angolul, mind magyarul nagyon furcsa fordításokat felvonultató feliratok és szövegrészek mellett, és adott esetben a furcsa grafikai anomáliákra képes digitális óra is bosszantó tud lenni. Az alkalmazásokat ábécé sorrendben függőlegesen felvonultató főmenüt is szokni kell. A droidos alap appokon kívül fájlkezelőt, diktafont, FM-rádiót, ekvalizeres zenelejátszót, rendszerkezelőt és WPS Office-t kapunk a pénzünkért.
A kijelző akár dupla koppintással is felébreszthető, sőt, a készenléti sötét kijelzőre rajzolt betűkkel gyorsan megnyitható például a telefonkönyv vagy az üzenetkezelő. Az egykezes használatot lekicsinyíthető kijelzőkép segíti. Érdekes, hogy a kijelző alatt egyetlen érintőgombot találunk csak; a szokásos funkciógombok a kijelző alsó sorában jelennek meg és bármikor gyorsan elrejthetők, illetve akár át is szervezhetők. Az érintőgombba szerelt ujjlenyomat-leolvasó mind sebesség, mind pontosság tekintetében elmarad a mai kor elvárásaitól. Mint ahogy a nem USB Type-C, hanem régi microUSB kivitelű rendszercsatlakozó aljzat is.
Kamera
A mai trendeknek megfelelően hátul két kamerát találunk. Bár mi inkább eggyel is beérnénk, csak az lenne normális. A kettő közül az egyik egy 16 megapixeles, a másik pedig egy 8 megapixeles egység, viszont ez utóbbit csak a háttérelmosásos portré módhoz használja a rendszer, és ott is csapnivaló minőséget produkálva. 2x-es zoom van, de az nem több egyszerű digitális trükknél és a monokróm felvételek is csak szoftveresen lesznek olyanok amilyenek. A kiegészítő kamera ha nem is teljesen kamu, de közel jár hozzá, amit egyszerűen úgy is ki lehet próbálni, hogy letakarjuk az ujjunkkal, és ennek bizony kevés gyakorlati hatása van. Talán még ezt is el tudnánk nézni, ha normál módban jól teljesítene a kamera, azonban a képminőség elmarad a várakozásainktól.
Egyebek
Az akkumulátor egy feltöltéssel átlagosan 1 napos üzemidőt biztosít, amitől többet vártunk volna, hiszen a mellé pakolt hardver elvileg nem fogyaszt túl sokat. Vezeték nélküli töltés, illetve gyorstöltés nincs, a gyári töltővel mintegy 2,5 óra alatt tölthető fel a teljesen lemerült telep.
Vezetékes fülest a felső élen lévő 3,5 milliméteres dugaljba lehet csatlakoztatni, az alsó élen lévő hangszórólyukpárból viszont csak az egyik mögött van hangszóró. Marad tehát a monó kihangosítás, ezenkívül pedig az NFC-ről és a Galileo GPS-támogatásról is le kell mondanunk. A B20-as LTE maximum 300/50 Mbit/s-os tempóra képes, a wifi nem tudja az ac szabványt, a Bluetooth pedig 4.1-es verziójú.
A dupla nanoSIM-slotos és microSD bővítőhelyes Mix által felvonultatott 6 GB RAM még évekig elég kell hogy legyen, a 64 GB-os flashmemóriából pedig alaphelyzetben mintegy 49 GB áll szabadon a rendelkezésünkre. A telefont ezenkívül 4 GB RAM-os, illetve 128 GB belsőmemóriás változatokban is árulják.
Konklúzió
+: masszív és jó minőségű fém/üveg borítás, nagy kijelző relatíve kis házban, 6 GB RAM, dupla SIM-slot, FM-rádió. –: a kávák az ígértnél vastagabbak, nagy tömeg, ingadozó teljesítmény, esetlen szoftver, gyenge kamera, régi USB-port, gyenge ujjlenyomatszenzor, nincs ac wifi, nincs NFC, nincs gyorstöltés. |
A Doogee Mix a gyönyörű gyári fotókon igen jól mutat és a specifikációi olvastán is elismerően csettinthetünk. Viszont a bekapcsolást követően a hétköznapi gyakorlat során egymás után futunk bele a rejtett meglepetésekbe, melyek kivétel nélkül mind kellemetlenek. Ezek közül egyet-kettőt még el tudnánk nézni, de így csokorba szedve már kiütik a biztosítékot. A OnePlus-hoz és a Xiaomihoz képest egyelőre több fronton is komoly lemaradásban lévő gyártó remélhetőleg tanult a hibáiból és a nagyobb kijelzős és jobb kamerás Mix 2 már meg tudja majd állni a helyét a piacon.
A Doogee Mix hivatalos hazai listaára 85 ezer forint. A készülék a kínai webshopokban 50 ezer forint magasságában is fellelhető, de nem szabad megfeledkezni az erre az összegre rárakodó vámról és áfáról, illetve az esetleges szállítási/szervizelési bonyodalmakról.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.
