"Az áldozatok stresszről, félelemről, pánikrohamokról számoltak be, sokaknak csökkent az önbizalma, romlott az önértékelése. A zaklatás vagy fenyegetés után az áldozatok hajlottak az öncenzúrára, ami közvetlenül fenyegeti a szabad véleménynyilvánítás jogát" – olvasható a szervezer megbízásából az Ipsos MORI közvéleménykutató által készített jelentésben.

Dániában, Olaszországban, Új-Zélandon, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban élő, 19-55 éves nőket interjúztak a közösségi médiában átélt zaklatásokról. A résztvevők internethasználata – saját értékelésük szerint – az alkalmitól a rendszeresig terjedt.

A válaszadók nagyjából egynegyede (23 százaléka) élt át legalább egy alkalommal zaklatást a közösségi médiában, a legmagasabb arányban (33 százalék) az amerikai, a legalacsonyabb arányban (16 százalék) az olasz nők számoltak be zaklatásról.

Aggasztó a kutatók szerint, hogy az érintettek 41 százaléka érezte legalább egyszer, hogy az online zaklatás fizikai fenyegetést jelent.

Az érintettek 61 százaléka számolt be arról, hogy az internetes fenyegetés után csökkent az önértékelése és az önbizalma, több mint fele (55 százalék) pedig arról, hogy az online zaklatás vagy visszaélés után stresszt, félelmet vagy pánikrohamot élt át, 63 százalékuk alvászavarral küzdött.

AFP / BISP

Az online zaklatáson átesett nők több mint fele (56 százalék) úgy érezte, az esemény után sokáig nem volt képes koncentrálni. Az érintettek több mint háromnegyede (76 százalék) számolt be viselkedése megváltozásáról: 32 százalékuk a továbbiakban nem nyilvánított véleményt bizonyos témákról, 24 százalékok kezdett aggódni a családja biztonsága miatt.

A megkérdezettek "jelentősen nagyobb része" ítélte az állami szabályozást inkább elégtelennek, mint megfelelőnek minden országban, ahol a kutatás folyt. A résztvevőknek csupán 18 százaléka értékelte a közösségi oldalak üzemeltetőinek reakcióit teljesen kielégítőnek.