Tömegek árasztották el a Városligetet, de nem külföldi turisták, nem is ligetvédők vagy biztonsági emberek, hanem pokémonvadászok. Megkérdeztük őket, tényleg olyan jó-e a játék, amilyennek a letöltések tízmilliós számai sejtetik.
Ez nem az a Liget-projekt, hanem az, amelyik nagyon népszerű: A pokémonvadászok könnyen felismerhetők, séta közben kezükben mobiltelefont tartanak, és azt, valamint a nevezetességeket bámulják.
Tömeges megjelenésük – alig két nappal a játék hazai megjelenése után – a magyar főváros frekventált helyein is igazolja, hogy a mobiltelefonon játszható Pokémon GO játék Magyarországon is gigasiker. Mivel ezt az online játékot nem lehet otthon, a négy fal között művelni, a játékosok oda mennek, ahol sok a pokémon. És a Városligetben – ahogy más turisztikailag kiemelt övezetekben is – tényleg sok van ezekből a képzelt lényekből.
Az eddig saját magukat is lustának tartó játékosok lelkesen számoltak be arról, hogy amióta Pokémon GO-znak, kiakadt a lépésszámlálójuk, van, aki már 30 kilométert gyalogolt. A játék ugyanis úgy ötvözi a virtuális valóságot az igazival, hogy sok-sok gyaloglásra kényszerít. Amerikában kiszámolták, hogy egy átlagos férfi játékos naponta 7, a nők pedig 6 kis csokis fánknak megfelelő kalóriát éget el a sétálással.
Olyan játékossal is találkoztunk, aki munkaidőben úgy időzítette motoros útját, hogy az a Ligeten keresztül vezessen. De csak nagyon lassan hajtott, hogy készüléke észlelhesse a pokémonokat (meg hogy ne büntessék meg csalásért), ő pedig meg tudjon állni, hogy begyűjtse azokat.
A játékosok túlnyomó többsége fiatal, és sokan vannak köztük, akik évekkel ezelőtt már pokémonoztak, csak akkor még offline gyűjtötték a rajzfilmben is szereplő figurákat, kártya, pontosabban tazo formában.