Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kétszázmillió dollárból készül és karácsonyra érkezik a mozikba a legújabb Csillagok háborúja-epizód. A hetedik, Az ébredő Erő című részt a két Star Trek-remake-et is jegyző J. J. Abrams rendezi. Az új Csillagok háborúja amellett, hogy felvonultatja a legújabb trükköket, szerencsére inkább a 70-es, 80-as években készült részek, mint a 2000-es évekbeli előzményfilmek képi világát idézi meg, amiért jár a pacsi J. J.-nek.
Azt mondják a filmes guruk, hogy azok a fantáziák működnek igazán jól a vásznon, amelyek koherens, logikus, a kitalált szabályrendszert jól alkalmazó világot teremtenek. Ilyenek A Gyűrűk Ura- és a Harry Potter-filmek, de ilyen a Star Wars is. Ehhez a világteremtéshez azonban elengedhetetlenek a trükkök.
Az ébredő trükkök ereje
Kimondani is hihetetlen, de a Csillagok háborúja betöltötte a 38-at. Az 1977-es első "részt" még öt követte, sőt már karácsony előtt itt lesz a hetedik egész estés film. A Star Wars-filmek első (eredeti) részei nemcsak azért különlegesek, mert talán a világtörténelem egyik legismertebb mozgóképalkotásai, hanem azért is, mert rendre számos újítást adtak a filmiparnak. A Star Warst stílusosan a filmezés NASA-jának is nevezhetnénk, ahol a siker eléréséhez vezető eszközöket sok esetben maguknak kellett kifejleszteniük – elég, ha csak az azóta nagy karriert befutott Dolby Surround és a THX hangrendszerekre gondolunk). A "cél" – akárcsak a NASA-nál – George Lucaséknál is a csillagos ég volt. És bár sokak szerint jó, hogy a hetedik részt J. J. Abrams rendezi, és nem Lucas, mert ő csak "széttrükközné" a filmet, higgyük el, hogy a maga korában az első rész is "szanaszét" trükközöttnek számított, és enélkül – Erő ide vagy oda – ma már bizonyosan csak jókat mosolyognánk a filmen. De eszünk ágában sincs úgy mosolyogni.
A rajongók által kívülről fújt Csillagok háborúja-legendárium alapsztorija szerint George Lucas saját céget alapított a speciális trükkök elkészítésére, mert a piacon nem talált az elképzeléseit megvalósítani képes trükkstúdiót. Döntése később élete egyik legjobbjának bizonyult, az Industrial Light & Magic a mai napig működik, olyannyira, hogy ha hihetünk a bennfenteseknek, Az ébredő Erő sem szunnyadt el a kezeik között.
Lucas a 70-es években egyébként pontosan tudta, hogy mibe vágja a fejszéjét, értett a trükkökhöz. 10 évesen egy barátjával a konyhájukban vett fel egy néhány perces stop motion filmet, ahol egy kis robot elmosogat és tányérokat pakol. A kis Georgy utálhatott mosogatni, ezért vágyát – a mosogató robotot – megfilmesítette. 10 évesen tehát ugyanazt csinálta, amit később, 1976-ban, amikor nekilátott, hogy leforgassa a Csillagok háborúját: életre keltette vágyait. Igaz, ekkora a filmipar már túl volt az 1968-as 2001: Űrodüsszeián, amit sokan a mai napig minden idők legjobb sci-fijének tartanak.
Hogy jön ide a gyurmafilm?
A Csillagok háborúja első része, amit később Egy új reménynek és IV. epizódnak kereszteltek, alapvetően a modellezésre épült. A maketteket stop motion technikával keltették életre, tehát egy viszonylag valósághűen bevilágított stúdióban, képkockánként felépítve vették fel a mozgásokat. Másodpercenként legalább 24 képkockával, képkockánként egy-egy apró változtatással imitálták a sokszor arasznyinál alig nagyobb makettek mozgását. Egy másodpercnyi mozgást ilyen módon hozzávetőleg egy óra alatt rögzítettek, akárcsak egy gyurmafilmnél. Ezt a technikát főként a nagy képkivágatoknál alkalmazták, a közeliknél a legtöbb esetben emberek öltötték magukra a maskarákat, vagy kezdetleges robotikát használtak.
Az első három SW-epizódban a makettek, a stop motion és a robotika mellett alapvető trükk volt az egymásra fényképezés, amikor kettő vagy több különböző képet helyeztek egymásra, egy filmes térbe komponálva eltérő méretű dolgokat. Így volt lehetséges, hogy egy félméteres makett az embernél ezerszer nagyobb űrhajóként jelent meg a vásznon. Bármilyen furcsa is kimondani, a Star Wars ezzel Georges Méliès Utazás a Holdba című 1902-es filmjéig nyúlt vissza, amelyet nyugodtan tekinthetünk az első animációs technikákat és speciális trükköket használó sci-finek.
Természetesen a felvételek után ugyanúgy effekteztek, mint manapság, de mai szemmel nézve kezdetleges eszközöket használtak. A klasszikus filmes trükkök egyik matuzsáleme, a színezés sem maradt ki a Csillagok háborújából: az egyik legfontosabbat, az azóta már szimbolikussá vált lézerfény-nyalábot utólag, kézzel festették rá a képkockákra. De a festés mellett persze a digitáliák is jelen voltak a filmben. A repülést hatalmas kék képernyő előtt vették fel, ez tulajdonképpen a bluebox technika. És bár a fotorealisztikus CGI-ra még nagyon sokat kellett várni – ezt a technikát az 1993-as Jurrasic Park használta először igazán jól – mégis az 1977-ben bemutatott Egy új remény a második film, ahol kezdetleges CGI-t használtak.
Ha leszámítjuk, hogy a Star Wars szakmailag inkább fantasy, mintsem tudományos-fantasztikus alkotás, ezeket a filmeket még joggal nevezhetjük handmade sci-fiknek.
J. J. Abrams hozta a trükkjeit
Lucas trükkjei után az idei új részben J. J. Abrams veti be trükkjeit. Elöljáróban annyit: több szakértő szerint az Abrams-féle Star Warson már a teaser videók alapján is látszik, hogy jó érzékkel változtat a 2000-es évek előzményrészeinél használt filmes technikákon, mint például a lassú zoom, és nem használja agyon a CGI-t sem.
Abrams persze nem egymaga érkezett a SW produkcióba, hozott magával néhány, korábbi filmjeinél előszeretettel használt képi megoldást. Kezdjük azzal, ami miatt még bocsánatot is kért: a Star Trek – Sötétségben című filmben ugyanis a szakma szerint finoman szólva is "túltolta" a lens flare, magyarul becsillanás használatát.
És az a film bizony csillog, mint… Reméljük Az ébredő Erőben kevesebb lesz belőle, bár tény, hogy olykor nagyon jól tud kinézni. Arról nem is beszélve, hogy realisztikussá teszi a filmes tekintet, hiszen a becsillanás valahol normális dolog, ha az emberfia egy szkafanderben a nap felé néz. J. J. Abrams viszont a Star Trek-film után szabadkozott egy sort az effekt túlhasználata miatt.
Abrams kedvenc kameramozgásokat is átmentett a hetedik részbe. Ezek között van a rázkódó kamera, amely a légi csatákat teszi valósághűvé, és a kocsizás vagy követőfelvétel, amely rusztikusabb és talán hatásosabb is, mint a lassú zoom. A teaser videóban látható jelenet nagyon ütősre sikerült. Íme:
Természetesen CGI nélkül ma már szinte elképzelhetetlen látványos hollywoodi szuperprodukció, de a VII. rész becsületére legyen mondva, állítólag csak a felvételek 30 százaléka készült számítógépes grafikával, a többi valódi kép. Abrams ezzel is igyekezett kapcsolódni a '83-ban bemutatott, A Jedi visszatér című, VI. részhez.
Zárásként pedig íme a cikk apropójául szolgáló új rész trailere, ami a megjelenés utáni első 24 órában 88 millió megtekintést könyvelt el a YouTube-on.
