Az előterjesztést a jelenlévő 427 akadémikus és köztestületi tag közül 323-an támogatták.

A dokumentum szerint az akadémiai kutatóintézet-hálózat jelenlegi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határához és nem tud megfelelni a jövő versenyképességi követelményeinek. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. A hazai tudományos publikációk "tendenciaadatai" az elmúlt néhány évben egyre inkább lemaradtak a régió többi országához képest.

A megújítás céljait ismertetve a dokumentum kiemeli, hogy a hazai kutatási hagyományokra építve a nemzetközi kutatási térben is számottevő, méretében és szolgáltatásaiban is versenyképes, eredményes alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézet-hálózatot alakítanak ki.

A személyi, infrastrukturális és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználásával és a szétaprózottság felszámolásával eredményesebben működtethető új intézményi szerkezetet alakítanak ki a kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrzésével.

"Csak több száz fős kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is versenyképes kutatócsoportok számára biztosítja az együttműködéshez szükséges tudáskomponenseket, erősíti az intézményhálózat konzorciumalkotó képességét és a pályázati eredményességet" - emeli ki a dokumentum.

A jelenlegi 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból álló hálózat helyett 2012-től 5 kutatóintézet és 10 kutatóközpont működik majd. Változatlan formában működik tovább a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Atommagkutató Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Nyelvtudományi Intézet, valamint a Szegedi Biológiai Központ. Harminchárom intézetből és a Kémiai Kutatóközpontból összesen 9 új kutatóközpont alakul ki. Nagyobb méretüknek köszönhetően ezek a kutatóintézeteknél alkalmasabbak "koncentrált és multidiszciplináris kutatások végzésére".

A dokumentum kitér arra, hogy a szervezeti integrációt követően megkezdődik a "fizikai kapacitások, létesítmények korszerűsítése". Az épületek "többsége kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethető" ingatlan, ezért az új intézményrendszer kutatási infrastruktúrájának megújítására van szükség.

A versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb eleme, hogy az intézményrendszerben kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoknak. A megújult intézményi struktúrában a kutatásvezetők lehetnek a motorjai annak, hogy "az elért mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremtsen hosszú távú tudományos kilátásokat."

Szorosabb együttműködést terveznek kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között, a meglévő adminisztrációs korlátok megszüntetésével, a támogatott egyetemi akadémiai kutatócsoportok hatékonyabb működtetésével, közös infrastrukturális fejlesztésekkel.

Az alapfeladatok ellátásán túl a program célként fogalmazza meg, hogy az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek - akár partnerként, akár versenytársként - a korábbi időszaknál jobb esélyekkel vehessenek részt a hazai és európai kutatási tér munkájában.

"Kiemelt feladat a tudatos és szervezett megjelenés az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs területen. A jelenlegi elaprózott, jellemzően egy-egy intézmény vagy témavezető kutató által menedzselt, többnyire alvállalkozói típusú részvétel helyett stratégiailag és kapacitásait tekintve összehangolt, tudatos és célzott pályázati menedzsmenttel tervezzük az akadémiai kutatóintézet-hálózat megjelenését az Unió K+F projektjeiben" - emeli ki a dokumentum.