A leletről a Paleontology című folyóiratban jelent meg tanulmány. Két éve tárták fel a Smithsonian Intézet paleontológusai Correjón kelet-kolumbiai település szénbányájában a gigantikus Titanoboa cerrejonensis, azaz a correjóni óriásboa fosszíliáit. A hatalmas őshüllő hossza elérhette a 13 métert, súlya pedig a számítások szerint akár 1,4 tonna is lehetett.

Most ugyanott a Floridai Egyetem kutatói egy hatméteres krokodil, az Acherontisuchus guajiraensis fosszíliáit tárták fel - olvasható a tanulmányt ismertető Live Science tudományos hírportálon.

A 60 millió évvel ezelőtt élt krokodil a paleocén "új világrend" első szárazföldi állatai közé tartozott. A paleocén mintegy 65 millió évvel ezelőtt, a nagy kréta-harmadkori kihalás után kezdődött, és 56 millió évvel ezelőtt végződött. A kihalási hullám után, amelynek során a dinoszauruszok is eltűntek a Föld színéről, rengeteg élőhely maradt üresen. A paleocén elnevezés is arra utal, hogy e korszakban újfajta állatvilág jelent meg, mielőtt az eocénben kifejlődtek volna a modern emlős rendek.

A krokodilnak hosszú, keskeny orra volt, állkapcsában tűhegyes fogak sokasága sorakozott, amelyekkel ügyesen "felnyársalta" a halakat. Az őshüllő koponyaszerkezete pedig lehetővé tette, hogy állkapcsai villámgyorsan összezárjanak, és elkapják a zsákmányt.

Az Acherontisuchus guajiraensis vetekedhetett a zsákmányért a gigantikus ősboával, ám a Titanoboa cerrejonensis veszélyt jelentett a hatalmas krokodil ifjabb egyedeire is, amelyek tökéletes prédát jelentettek a félelmetes kígyó számára. "Az ifjú krokodiloknak nagyon óvatosnak kellett lenniük, ha nem akartak zsákmányul esni" - fogalmazott Alex Hastings, a tanulmány vezető szerzője.

Az Acherontisuchus guajiraensis a krokodilfélék Dyrosauridae csoportjához tartozott, amelyek valamikor az óceánokat népesítették be. A kolumbiai lelet arról tanúskodik, hogy e csoport némely faja az édesvízi élőhelyeket preferálta, az Acherontisuchus guajiraensis pedig egy nagy "kolumbiai" folyóban élt, amely a Karib-tengerbe torkollott. "Csontvázán láthatók azok a változások, amelyeknek köszönhetően alkalmazkodott az új élőhelyéhez" - hangsúlyozta Hastings.

Christopher Brochu, az Iowai Egyetem professzora, aki nem volt részese a kutatásnak, kifejtette, hogy a paleocén korban az átlagos hőmérséklet magasabb volt, mint napjainkban. Ily módon a legidősebb ismert trópusi ökorendszer megismerése segíthet megérteni, hogy a globális felmelegedés milyen változásokat idézhet elő a Föld élővilágában.