A grönlandi jégtakaró őskori hő összepréselődött rétegeiből képződött. Minden egyes réteg nemcsak a korabeli hőmérsékletekről árulkodik, hanem a távoli viharok, vulkánkitörések erősségéről is. A tudósok ezért tanulmányoztak grönlandi jégfuratmintákat.

A korábbi grönlandi elemzések "mindössze" százezer év éghajlatára tekintettek vissza - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A kutatást Stephen Barker, a Cardiffi Egyetem docense vezette. Az eredményeik szolgáltatták az első bizonyítékot arra nézve, hogy milyen gyors változásokra képes a Föld éghajlata, és hogy ezek a hirtelen átalakulások rendszeresen ismétlődtek bolygónk történetében.

A vizsgálat eredményeit a Science pénteki számában tették közzé.