Az LG Optimus 3D (avagy LG P920) sok szempontból különleges, annak ellenére, hogy első ránézésre igencsak puritán darab.
Az LG Optimus 3D (avagy LG P920) sok szempontból különleges, annak ellenére, hogy első ránézésre igencsak puritán darab. A meglehetősen nagy és nehéz mobil formatervének készítésekor nem voltak álmodozó kedvükben a tervezők, összedobtak egy ízléses, de hétköznapi házat, amibe minden belegyömöszölhető, amire szükség van. Azt viszont el kell ismerni, hogy a készüléket tökéletesen összerakták, nem nyekereg sehol, és a méretéhez képest egész kényelmesen fogható.
A túlméretezés fő oka persze az Optimus 3D elejét szinte teljesen uraló 4,3"-os kijelző. Alatta négy érintős gombot találunk (menü, Home, visszalépés, keresés), ahogy az androidos mobiloknál már lenni szokott, fölötte pedig egy apró kamera a videohívásokhoz. A bal oldalára került egy Micro USB csatlakozó, ráadásul egy Mini-HDMI társaságában, mindkettőt szolidan eltakarja egy-egy kis műanyag fül. A jobb oldalra a hangerőszabályzót tették, s ugyanitt találunk még egy 3D feliratú gombot is. Felül a ki- és bekapcsolásra szolgáló gomb látható a füles csatlakozójával párban.
A 4,3"-os kijelző és a 3D felirattal ellátott gomb után még egy ritka dologba ütközünk a mobilon, hátul: a megszokott egy kamera helyett rögtön kettővel nézhetünk farkasszemet, közöttük pedig egy LED vakuval.
Belül sem mindennapi a kütyü: egy kétmagos Texas Instruments processzor hajtja, a grafikus megjelenítésről pedig egy PowerVR SGX 540 GPU gondoskodik. Van 3D támogatás és ma még ritkaságszámba menő kétcsatornás memóriaelérés. Mindez egyébként jobban hangzik, mint amire valójában képes, lévén az Android 2.2, amit rendszerként felejtettek a készüléken (ígérnek azért 2.3-as frissítést is hamarosan) nem nagyon tud mit kezdeni a kétmagos processzorokkal (akadnak persze alkalmazások, amelyek kihasználják e szunnyadó erőt), viszont még így is az élmezőnybe verekedte fel magát a mobil a teljesítményét tekintve, minden tekintetben.
Hétköznapi androidos készülékként tehát egy méretes kijelzővel ellátott, gyors kis cucc az Optimus 3D, de valójában ennél többet rejt az egyszerű külső.
Mielőtt belevágnánk, egy kis szogálati közlemény: a 3D menüket a képernyőképek készítésekor a - a technológia miatt - duplázta a szoftver, így az eredeti képernyőképeket átalakítottuk anaglyph formátumra. Akinek van piros/kék "szemüvege" (viszonylag elterjedt darab), így kicsit betekintést nyerhet a 3D hatásba, de azt kiemeljük, hogy sem itt, sem a telefonnal készült 3D fotók esetében nem adja vissza az anaglyph változat a mobil képernyőjén megjelenő látványt.
3D minden téren
A P920 igazi erőssége a 3D-ben rejlik. A 4,3"-os kijelző (IPS, 800x480 pixel felbontással) hétköznapi használat során (menü, címjegyzék, naptár, böngésző stb.) pont olyan, mint egy átlagos érintős kijelző. A képminőség nem kiemelkedő, de jó, kontrasztos, szép színekkel.
Igazán viszont akkor fogjuk megbecsülni, ha 3D-s tartalmat nézünk. Ez lehet fotó, videó (készülékre másolt vagy Youtube 3D), esetleg játék is, ilyenkor ugyanis a kijelző 3D üzemmódba kapcsol, s azonnal térhatással látunk mindent. Nincs szükség semmiféle extra szemüvegre, csak a megfelelő betekintési szögre. Utóbbi egy kicsit behatárolja a lehetőségeket, de nem vészesen.
A készülékben alkalmazott sztereoszkopikus kijelző esetében a többi 3D-s megoldásnál bevált módszerhez hasonlóan két képet látunk, ám itt különleges szemüveg helyett a kijelző maga oldja meg, hogy a két képből a megfelelő jusson a felhasználó bal, illetve jobb szeméhez, mégpedig a pixelek látószögének korlátozásával. A 800x480-as képből így valójában 400x480-as lesz, mivel a felbontás feleződik, de ebből a felhasználó jó esetben csak annyit vesz észre, hogy térhatása van a képnek. Már persze ha a megfelelő szögből nézi, mert ha nem, akkor szétesik a tartalom. Viszont a megfelelő helyzetet gyorsan megtaláljuk, a látvány pedig megéri a kezdeti kínlódást: elképesztő élmény térhatással nézni filmet, fotót, vagy éppen játszani így egy 3D-s játékkal.
A 3D hatás egyébként a korábban már említett 3D feliratú gombbal ki- vagy bekapcsolható. Adott esetben az eredetileg nem 3D-s filmeknél is bekapcsolhatjuk, némileg azokat is "felturbózza".
Videolejátszásban amúgy is jeleskedik a kütyü, szinte minden népszerű formátumot (MKV, AVI, MP4 stb.) megnézhetünk, akár feliratfájlokkal együtt is. És az sem zavarja, ha full HD tartalmat kell lejátszani. Van erő benne.
Az élmény kihasználásához az LG igazán mindent megad: van 3D-s Youtube lejátszó, amely kifejezetten a Youtube 3D csatornájának anyagait gyűjti össze, a galériából is elérhető egy 3D-s változat, és kapunk egy külön, 3D menüt a 3D-s alkalmazásokhoz (meg egy szintén 3D-s útmutatót, hogy miként használhatjuk ki leginkább ezt a funkciót). Ennyi "3D" talán elég is lenne, de akkor még ott vannak a játékok, amelyek szintén hatalmas élményt nyújtanak ezen a kijelzőn és a különféle digitális mesekönyvek, alkalmazások. Attól tehát nem kell félnünk, hogy megfelelő tartalom nélkül maradunk. Kapunk előretelepítve is néhány játékot: Nova, Asphalt 6, Lets Golf 2 és Gulliver's Travels (utóbbi egy zseniális, lapozható, interaktív 3D-s mesekönyv).
Fotózzunk és videózzunk 3D-ben
Ha mégis kifogynánk az eredeti tartalmakból (esélytelen), akkor sincs gond, mivel az Optimus 3D a tartalom előállításról is gondoskodik. Erre van ugyebár a hátulján a két kamera: 3D-s fotókat ás videókat készíthetünk.
Egyszerű fotók és videók készítésére is használható persze, a 3D és a hagyományos üzemmód között egy mozdulattal válthatunk. Sajnos a "2D" fotók készítésében abszolút átlagosnak mondható a végeredmény, így elképzelhető, hogy mindenkinek belső kényszere lesz a 3D-s fotózásra ezzel a mobillal, hiszen az legalább látványos. A két kamera kis távolsága persze behatárolja a dolgokat, az optimális távolság a fotózandó tárgyak és a kamera között 0,5-2 méter körül lehet. Ilyenkor érvényesül leginkább a térhatás, de ezt amúgy fotózás közben is láthatjuk a kijelzőn, 3D módban. A 3D videókra ugyanez érvényes.
A 3D-s módban készült képeket JPS fájlként menti a készülék, amelyek megtekintéséhez megfelelő eszköz (3D tévé vagy éppen az Optimus 3D szükséges). Ám ezek valójában egyszerű JPG képek, ha átnevezzük őket, rögtön láthatjuk a két kamera által készített egy-egy fotót egymás mellett. Így 3D hatás nélkül is megtekinthetők a 3D-ben ellőtt fotók vagy pillanatok alatt készíthetünk belőlük anaglyph képet egy erre szakosodott szoftver vagy egy jobb képszerkesztő segítségével.
Ezeket aztán már egy elterjedt és pár száz forintért beszerezhető piros/kék szemüveg segítségével bárki megnézheti 3D-ben (a látvány persze az anaglyph eljárás korlátai miatt elmarad a 3D TV vagy az Optimus 3D minőségétől). Néhány ilyen fotót mi is összedobtunk a tesztképekből, ezeket itt lehet megnézni. A 3D fotók felbontása egyébként 3 megapixel, a hagyományos fotókat 5 megapixelben kattoghatjuk el.
A videókat minden esetben mp4-ben menti a szoftver, annyi a különbség, hogy a 3D-s verziónál a két kép egymás mellé kerül a felvételben. Ezek megtekintéséhez szintén 3D tévé vagy az Optimus 3D ajánlott, de például fel is tölthetjük videóinkat a Youtube 3D csatornájára (privát hozzáféréssel is, közvetlenül a mobilról), így a család többi tagja is megnézheti azokat a megfelelő készülékkel, vagy akár anaglyph szemüveggel is (ilyenkor a Youtube oldja meg a változatok közötti váltást).
Ilyet is felraktunk néhányat, közvetlenül a mobilról, illetve van egy vágott anyagunk is, amelyhez nem használtunk különleges videoszerkesztőt, csak egy hagyományost, majd feltöltöttük a kész anyagot a Youtube 3D csatornájára (sajnos ennél be kell kapcsolni a Swap/Csere opciót a Youtube-on, de utána nagyjából megvan a térhatás az anaglyph szemüvegekben). A 3D fotózás és videózás egyébként remek szórakozás, egészen biztosan sokan kattannak majd rá az elkövetkező időszakban, ráadásul a 3D tartalmak lejátszására képes eszközök is szép lassan terjednek már. Más kérdés, kinek, hogy bírja a szeme ezt hosszú távon. A rendszer is felhívja néha a figyelmünket, hogy a 3D tartalmak nézése közben néha tartsunk szünetet, ha nem bírjuk egy szuszra.
Mindenesetre az Optimus 3D nem éppen hagyományos fotózásra termett, vannak jobb beépített fényképezővel felszerelt mobilok is. Valójában ezen a területen csak az teszi érdekessé, hogy mindezt 3D-ben is előadja. Az viszont vitathatatlanul jól megy neki.
Egyéb extrák
Okostelefonként az LG Optimus 3D hozza az androidos készülékektől elvárt dolgokat, igaz, némileg meglepő, hogy a 2.3-as időszakban csak a 2.2-es Android verziót kapta meg. Az LG mindenesetre ígéri a frissítést, amely akár már szeptemberben vagy októberben is jöhet. A sebességet illetően pedig értelemszerűen a 2.2-vel sincs gond egy ilyen hardveren.
A 2.3-as frissítésre várakozásért cserébe bőséges kárpótlást kapunk: rengeteg látványos és praktikus widgetet, jól sikerült felületi átdolgozásokat, a fentebb már említett teljes 3D-s játékokat, közösségi klienst (Facebook, Twitter stb.). A videolejátszó szinte minden népszerű formátumot megemészt (1080p-ig), van Polaris mobil irodai csomag, SmartShare a médiamegosztáshoz és RemoteCall a távoli eléréshez. A 3D-s felület elindításával közvetlenül férhetünk hozzá a telepített 3D alkalmazásokhoz, de ezt leszámít teljesen hétköznapi androidos mobilként viselkedik a P920.
Külön dicsérendő a böngésző, amely nagyon kényelmes és gyors, ráadásul a 4,3"-os kijelzőn már kellemesen lehet böngészni.
Amiről nem értekeztünk külön: van 802.11n-es wifi, a-GPS és Bluetooh 3.0 is, bár ezen talán nem lepődik meg senki. A beépített 8 GB tárhely mellett pedig microSDHC kártyával is bővíthetjük a mobilt.
A készülék igazán gyenge pontja talán csak az akkumulátor, érthetetlen, miként sikerült egy 1500 mAh-s darabot beletenni. Ha tényleg használjuk (mi másért vennénk meg), akkor a nap végén nem árt töltő közelébe kerülnünk.
A készüléket függetlenül 140 ezer forint körüli áron vásárolhatjuk meg. Akinek szíve csücske a 3D megjelenítés és szívesen fotózna-videózna 3D-ben, annak érdemes fontolóra vennie a dolgot. Nem kell tőle csodát várni, de hát az első fecskék egyike olyan területen, amely éppen felfutóban van. Szóval bevárhatjuk a követőit is, bizonyára lesznek…