Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rövidebb ideig élnek azok a jegesmedvebocsok, amelyeknek az anyjukkal nagyobb utat kell megtenniük az északi sarkvidéki jégtakaró olvadása miatt, mint azok, amelyek nem úsznak olyan messzire – derült ki egy új tanulmányból.
A jegesmedvék, amelyek természetüknél fogva nem víziállatok, jégen vagy szárazföldön vadásznak, táplálkoznak és kölykeznek. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy egyes állatok több száz kilométert is úsznak, amíg jégtáblákhoz vagy szárazföldhöz nem érnek, de a mostani kutatás az első, amely feltárta, milyen kockázatot jelentenek ezek az utak a fiatal állatok számára.
A klímaváltozás miatt a jég elolvad a jegesmedvék alól, és hosszabb távolságot kell úszva megtenniük élelem és élőhely után – mondta el Geoff York, a Vadvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, a tanulmány társszerzője. York rámutatott: most először mérték le ezeket a hosszú úszásokat. Az adatgyűjtéshez 2004-től 2009-oig 68 jegesmedvenőstényt láttak el műholdas nyomkövetős nyakörvvel, hogy megfigyeljék, mikor úsznak egyszerre többet 48,28 kilométernél.
Hat év alatt 20 medve 50 hosszútávú úszását figyelték meg, a legnagyobb megtett táv 685,6 kilométer volt 12,7 nap alatt. Ezeket az adatokat az Nemzetközi Jegesmedve Szövetség ottawai tanácskozásán ismertették kedden. A nyakörvek elhelyezésekor 11 hosszú távot megtevő jegesmedvének volt kicsinye, és öt anyamedve veszítette el kicsinyét az úszás alatt, azaz 45 százalékos volt a halandóság, míg a kisebb távot megtevő bocsok között csak 18 százalék – mutat rá a tanulmány.
Akárcsak az ember, a jegesmedve sem tudja elzárni úszás közben az orrnyílását, ha sokáig van a vízben, és viharban kevés az esélye a túlélésre – magyarázta York. A fiatal medvék nem elég kövérek, így nincs meg a megfelelő szigetelőréteg, ezért nem bírják túl sokáig a hideg vízben. Miután véznábbak, mint a szüleik, kevésbé rugalmasak, és nehezebb a fejüket a vízből kitartani – mondta el Steve Amstrup természettudós, a Nemzetközi Jegesmedve Társaság környezetvédő szervezet vezető tudósa.
A Bush-kormányzat a veszélyeztetett fajok közé sorolta a jegesmedvéket az északi sarkvidéki élőhelyeik csökkenése miatt. Júliusban Kanada is hasonló döntést hozott. A légkörben felhalmozódott üvegházhatás miatt az északi sarkvidéken gyorsabb a felmelegedés, mint más szélességi fokoknál, és a jégtakaró olvadása nyáron felgyorsítja a melegedés hatását. 1979 óta júniusban volt a második legkisebb a tengerjég borította felület az északi sarkvidéken az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) adatai szerint.
