Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Pénztárca helyett mobiltelefon: évek óta két esztendő távlatában?
A technológiai lehetőségeket nézve most jött el az idő, hogy megvalósulhasson, amit a mobilkommunikációval foglalkozó szakemberek évek óta a jövő nagy ígéretének tartanak. A mobil fizetési megoldások bevezetése kiválthatja a készpénz és a hitelkártyák alkalmazása. Ehhez jó néhány feltételnek teljesülnie kell, azonban többek szerint most jött el a megfelelő időpont az új technológia bevezetésére. Vajon képes lesz megvetni a lábát a technológia az előttünk álló két évben, vagy továbbra is beváltatlan ígéret marad a mobiltárca megjelenése?
Mielőtt nekiállnánk boncolgatni a kérdést, fontos, hogy különbséget tegyünk a mobillal történő fizetés (mint például a mobilparkolás, vagy az emelt díjas sms-ek használata) és a mobilpénztárca fogalmai között. Előbbi ugyanis már évek óta elérhető technológia Magyarországon is, utóbbit azonban még csak tesztüzem formájában próbálgatják néhány országban (Nagy-Britannia, Törökország, az USA egyes államai). A mobilpénztárca tulajdonképpen nem más, mint egy olyan technológiai megoldás, amelynek segítségével vásárlás után elegendő mobilkészülékünket elhúzni az erre a célra kihelyezett olvasó egység előtt, amely – akárcsak egy mágneskártyát – érzékeli az eszközt és a felhasználó adatait kiolvasva (a bankkártyáknál is ismert módon) elvégzi a tranzakciót.
„Az okostelefonok gyökeresen átalakíthatják a kereskedelmet is ” – mondta el egy, az okostelefonokról szóló január 24-i kerekasztalbeszélgetés során Ságvári Bence szociológus, az internet, média és telekommunikáció területén kutatással és tanácsadással foglalkozó ITHAKA (Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ) ügyvezető igazgatója, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. „Egy ilyen készülékkel ugyanis akár az áruházban egy adott terméket nézve is kikereshetünk a konkrét termékkel kapcsolatos információkat, például azt is, hogy hol lehet megvenni olcsóbban. Így kontrolleszköz kerül a fogyasztók kezébe, akik ennek köszönhetően megfordíthatják a korábbi centralizált hierarchiát a kereskedőkkel, multikkal szemben.”
Az iPhone 2007-es megjelenése természetesen jelentős lökést adott a mobiltárcát váró IT-szakértők és jövőkutatók vízióinak, az Apple érintőképernyős mobilja ugyanis már majdnem minden szempontból megfelelő lenne a módszer bevezetéséhez. Igaz ugyan, hogy az első generációs – illetve az iPhone 3G, 3GS és 4-es – modellekben még nincs benne az érintés nélküli kommunikációt lehetővé tévő NFC (Near Field Communication) chip, azonban az Apple ígérete szerint az iPhone 5 már tartalmazza majd a speciális lapkát. Ennek ellenére még mindig csak a körvonalai látszódnak a fizetési szokások átalakulását lehetővé tévő változásnak.
Szerződések hálójában
A mobiltelefonos fizetés lehetőségét egyelőre céges tényezők hátráltatják. Kétség sem fér hozzá, hogy a mobilszolgáltatók és gyártók bekapcsolódása a pénzügyi tranzakciókba, jelentős erőket mozgat meg. A Bloomberg gazdasági hírügynökség értesülései szerint csak az Egyesült Államokban több mint egymilliárd Visa és MasterCard kártyának jelent konkurenciát a mobiltárcák megjelenése. Előbbi cég egyébként már dolgozik a saját megoldásán, amely lehetővé tenné, hogy az okostelefonokat fizetőeszközként is használjuk.
A tavalyi év szeptemberében azonban három nagy amerikai mobilszolgáltató, az AT&T, a Verizon Wireless és a T-Mobile USA bejelentették, hogy együttműködést terveznek, az NFC-technológiát felhasználó fizetési megoldások megvalósítását illetően. A Bloomberg szerint a tranzakciókat a Discover online fizetési szolgáltatásokat kínáló cég hálózatán keresztül bonyolítanák le, a pénzügyi hátteret pedig a Barclays bank biztosítaná.
„A mobilos fizetési lehetőségek előtt – szemben bármilyen egyéb mobilos szolgáltatással - komoly akadályt jelent a tény, hogy szolgáltatásról van szó, amely két iparág – a telekommunikáció és a pénzügy – metszetében található” – magyarázta a CIO gazdasági újságnak tavaly októberben adott interjújában Soumen Ganguly az Altman Vilandrie & Co. tanácsadó cég e-kereskedelemmel foglalkozó szakértője. „Ahhoz, hogy beindulhasson egy ilyen szolgáltatás megfelelő partneri megállapodásokra van szükség a mobilszolgáltatók, a készülékgyártók és a pénzügyi intézmények (bankok, hitelkártya-társaságok) között. Ez egy igen összetett kérdés, amiben megállapodásra kell jutni, hogy ki, melyik területért felelős, kinek mihez van hozzáférése és melyik fél, milyen adatokat oszt meg a másikkal. Ha ezek a válaszok megvannak, az „m-kereskedelem” csak akkor indulhat be.”
Ganguly szerint a megállapodást hátráltathatja, hogy a két iparág képviselői nagyon eltérő álláspontot képviselnek arra nézve, hogy ki gyakorol ellenőrzést a felhasználó felett.
„Ha valakinek van egy bizonyos cég által gyártott mobilkészüléke, előfizetése valamelyik mobilszolgátatónál, illetve egy mobiltárcaként működő alkalmazás a készüléknél, akkor felmerül a kérdés, hogy ki a tulajdonosa, de legalábbis ki felügyeli a szóban forgó ügyfélkapcsolatot” – tette hozzá a szakember. „Pontosan ilyen kérdések hátráltatják a mobiltárcák megjelenését, nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európában egyaránt.”
Előnyben a fejlődő országok
A Sybase 365 nevű cég által 2010-ben elvégzett kutatás szerint az Egyesült Államok lemaradásban van a különböző mobil fizetési módszerek (köztük a sima, és emelt díjas SMS-ek) használatát illetően.
„Meglepő módon a mobil fizetési módszerek terén a fejlődő országok járnak az élen” – fejtette ki Soumen Ganguly. „Ennek fő oka, hogy ezekben a régiókban a mobiltechnológia nem a hitelkártyák és bankkártyák számára jelent konkurenciát, hanem a készpénz helyettesítést teszi lehetővé. Az Egyesült Államokban és Európában a műanyagkártyák használata már nagyon fejlett, mindenki által érthető üzleti szolgáltatás.”
Az olyan országokban, ahol a mobilkészülékek száma rendkívül gyorsan növekszik – például Kenyában, vagy Indiában – a mobilszolgáltatás sokszor „átugorja” a vezetékes telefonokat, ami annyit jelent, hogy a felhasználók nem jutnak el odáig, hogy vezetékes telefont vásároljanak, mivel számukra már elérhető kommunikációs alternatívát jelent a mobiltelefon beszerzése. Az ilyen országok sokkal szilárdabb alapot jelentenek a mobiltárca szolgáltatások számára, főként, mivel a fejlődő országokban sokszor a közbiztonsági állapotok miatt az ilyen megoldások hatékonyan tudják helyettesíteni a készpénzt. Az USA, vagy Európa piacain azonban a fogyasztók egyelőre nem feltétlenül látják át a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket.
NFC: az ördögi kör?
Ganguly szerint az első amerikai tesztek az idei év közepe felé indulhatnak el és az első valódi tranzakciókat 2012-2013 között bonyolíthatják le az amerikai vásárlók. A módszer megjelenése azonban elhúzódhat az NFC-technológia körüli nehézségek miatt.
„Ahhoz, hogy az NFC működhessen, kellő mennyiségű kereskedőre lesz szükség, akiknek érdekében áll az NFC-olvasókat telepíteni” – magyarázta a szakember. „Ehhez kellő mennyiségű olyan vásárló kell, akiknek a készülékében már megtalálható az NFC-chip. Ennek a kifejlesztése azonban extra költségeket ró a gyártókra, a fogyasztók viszont csak akkor veszik majd meg a drágább készüléket, ha hozzáadott értéknek tekintik majd annak használatát. Ehhez pedig természetesen a megfelelő szoftveres alkalmazások kifejlesztésére is szükség lesz.”
A szakember szerint a mai terminológia használatával leginkább úgy lehet elmagyarázni a mobiltárca lényegét, mintha egy olyan telefonos alkalmazásról beszélnénk, amely lehetővé teszi, hogy összekapcsoljuk a készüléket a bankszámlánkkal és bankkártyaként használjuk a telefont. „Ezt érteni fogja bárki, aki az okostelefonjára töltött már le bármilyen szoftvert” – tette hozzá Ganguly. „Öt évvel ezelőtt ezt még nehéz lett volna körülírni, ilyen szempontból volt rendkívül fontos az iPhone megjelenése, mivel olyan könnyen használható felületet adott az emberek kezébe, amellyel a mindennapi életben megjelenő problémákat is meg tudják oldani. Napjainkban tehát már a felhasználói hozzáállás is adott a mobiltárcák megjelenéséhez, ezért, a szolgáltatók és gyártók szempontjából mostanra jött el az idő az m-kereskedelem beindítására. A különböző mobilos konferenciákon gyakran viccelnek vele, hogy a mobiltárca úgyis csak két év múlva lesz kézzelfogható valóság, most azonban úgy vélem, már nem csak komolytalan vízióról van szó.”
Magyarországi helyzet: NFC nélkül, de már működik
A mobiltelefonokon működő, a vásárláshoz és fizetéshez kapcsolódó biztonságos, könnyen ellenőrizhető megoldások már az okostelefonok elterjedése előtt is elérhetők voltak hazánkban. A Telenor ügyfélelégedettségi felmérései szerint ezeket a fizetési módszereket a hagyományosnál nemcsak biztonságosabbnak, hanem egyszerűnek, időtakarékosnak és kényelmesnek vélik a felhasználók.
A norvég gyökerű szolgáltató mobilkereskedelmi szolgáltatásait (MobilVásárlás és MobilFizetés) egyébként a cég információi szerint 2010-ben már több mint 180 ezer előfizető használta, ezzel több mint 2,5 millió forintnyi tranzakciót generálva. A tavalyi évben elindított tranzakciók száma mintegy 56 százalékkal emelkedett 2009-hez képest. A Telenor képviselői a hvg-hu kérdésére elmondták, az idei évben is hasonló növekedésére számítanak.
A Telenor felhasználóinak a MobilVásárlás nevű szolgáltatás használatával 2005. vége óta van lehetősége rá, hogy SMS-küldés segítségével vásároljanak különböző partnercégek kínálatából. Többek között állatkerti belépőjegyért, vagy autópálya matricáért lehet fizetni a telefon segítségével, de egyes taxitársaságoknál is kiegyenlíthető a számla egy üzenet elküldésével – ilyen esetekben a tényleges összeget a telefonszámlával együtt kell kifizetni.
Már közelebb van a mobiltárcához a MobilFizetés nevű szolgáltatás, amelyet a Telenor és a T-Mobile ügyfelei is igénybe vehetnek 2008. októbere óta. A MobilFizetés segítségével a felhasználók egy külön erre a célra nyitott FHB-bankszámla terhére mobiltelefonjuk használatával, az erre szerződött partnereknél termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak, befizethetik sárga csekkjeiket, valamint pénzt küldhetnek és fogadhatnak. A Telenor képviselői szerint a szolgáltatásra leginkább azok az ügyfelek nyitottak, akik már ma is többféle fizetési módot használnak, így a készpénz mellett aktívan használják a bankkártyát, hitelkártyát, vagy átutalást. Ezeket a fizetési módokat egymást kiegészítve, portfolió-szerűen használják, és az egyes fizetési módszerek erősen kapcsolódnak helyszínekhez, vásárlási szituációkhoz, termékekhez.
Az okostelefonok temethetik be a digitális szakadékot
Mobiltárca
