Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Agyba köthető számítógép és hologramos focimeccs jöhet a következő két évtizedben
Széles a palettája az Observer szerkesztői által megkérdezett szakértőknek, akik az előttünk álló 25 évet átívelő jóslatokba bocsátkoztak az internetes trendektől kezdve a gazdaságon és a környezetvédelmen át a sport témaköréig. Lássuk, mivel számolhatunk az előttünk álló negyed évszázadban.
Az USA riválisai „bátrabbak” lesznek
A hatalmi egyensúly napjainkban is inogni látszik, az Egyesült Államok vezető szerepe egyre jobban gyengül. Míg egy évtizede még London volt a világ közepe, majd az USA vált a vezető hatalommá. Ian Morris, a Stanford egyetem történész professzora szerint az előttünk álló évtizedben azonban jelentősen megnő Ázsia szerepe hatalmi és gazdasági szempontból. A szakember szerint a XXI. században hihetetlen mértékű technológiai fejlődés előtt állunk, amely még az emberi lét határait is feszegeti majd, a következő 20 évben azonban a világban zajló eseményeket nagyrészt még mindig a nemzetállamok tevékenysége határozza majd meg.
Morris szerint 2030-ra a világ a mainál is jóval komplikáltabb lesz: a Föld két részre osztódik majd, átfogó amerikai befolyás lesz majd érzékelhető Európában, a Közel-Keleten és Ázsia déli részén, míg Kína hatalmi övezete Ázsia keleti részére és Afrikára terjed majd ki. Az USA azonban új kihívásokkal kell, hogy szembenézzen korábbi perifériáit tekintve, miközben Lengyelország, Törökország és Brazília hatalmas népessége egyre önállóbb lesz, emellett Oroszország is tovább halad a fejlődés útján.
A történész azt jósolja, hogy ennek ellenére továbbra is az USA maradhat a vezető hatalom és bár a 2010-es években további súlyos gazdasági problémákkal kell szembenéznie az Egyesült Államoknak, 2020 után egy olyan korszak következhet, amely Reagan, vagy Roosevelt éveit idézi.
Megszűnhet az AIDS
Bár a halálos kórt már többször temették, Jamada Tacsi, a Bill & Melinda Gates Alapítvány globális egészségügyi programjainak igazgatója szerint 25 éven belül számos olyan sikert érünk el, amelyeknek köszönhetően több milliókat sújtó betegség tűnhet el a Föld színéről. Tacsi szerint szinte biztos, hogy már az előttünk álló évtizedben eltűnhet a polio, amelytől jelenleg már csaknem 99 százalékban sikerült megszabadulnunk. A szakember azonban emellett olyan vakcinákat is vizionált, amelyek hatékonyan előzik meg a bárányhimlő és a rotavírus fertőzéseket. Ezek a készítmények már ma is elérhetőek a fejlett országok lakói számára, azonban a technológia fejlődésével az elmaradottabb régiókba is eljuthatnak.
Tacsi arra számít, hogy olyan új gyorstesztek és ezekhez tartozó rapid kezelési módok jelennek meg a következő húsz évben, amelyek segítségével a tuberkulózis olyan mértékben visszaszorul, hogy megkezdődhet a betegség végleges kiirtásának tervezése. A maláriát pedig 2035-re szintén teljesen megszüntethetjük. A szakember úgy véli, a következő 25 évben olyan hatékony vakcinák is megjelenhetnek, amelyek sikerrel akadályozhatják meg az AIDS-fertőzéseket.
Az energia kérdése az egyik legkomolyabb probléma
Szintén az Observernek nyilatkozott Chris Llewellyn Smith, a svájci CERN kutatóintézet korábbi igazgatója, aki jelenleg az Oxford egyetemen energiafelhasználással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A kutató szerint óriási kihívás előtt állunk, ugyanis napjainkban az emberiség által felhasznált energia 80 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból származik, az összes megújuló energiaforrás együttesen pedig kevesebb mint a globális felhasználás egy százalékát fedezi. A kihívás abból adódik, hogy úgy kell csökkentenünk a kőolajéhségünket, hogy közben egyre nagyobb mennyiségű energiát használunk fel.
Llewellyn Smith a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modelljét is idézi, amely szerint optimális esetben – vagyis ha az összes kormányzat által elfogadott nemzeti és nemzetközi energiaügyi irányelvet életbe léptetik és betartaják - mintegy 35 százalékkal növekedne az energiafogyasztásunk, ezen belül pedig a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása mintegy 24 százalékkal emelkedne a következő 25 évben. A szakember felhívja a figyelmet, hogy ez az optimális forgatókönyv, amely nem vesz számításba olyan fejleményeket, mint például az olajkitermelés esetleges tetőzése. A kutató szerint sokkal nagyobb teljesítményű alternatív energiaforrásokra lenne szükségünk, ami a napenergia esetében a hatékonyságot, a fúziós energiát tekintve pedig a technológia életképességét jelenti, utóbbira szerinte nincs esély a XXI. század közepe előtt.
A tudós arra számít, hogy az új típusú energiaforrásokra fordított kutatási tőke jelenlegi mértékét figyelembe véve 25 év múlva még mindig a fosszilis tüzelőanyagok lesznek a legfőbb energiaforrásaink, ráadásul az emberiség még negyed évszázad múlva sem lesz megfelelően felkészülve arra, hogy nélkülük boldoguljon.
David Eagleman neurológus kutató szerint 2030-ra olyan agy-számítógép csatlakozókat hoznak létre, amelyek akár a nyaktól lefelé teljesen bénák számára is lehetővé teszik, hogy egy erre a célra megfelelő robotizált váz (exoskeleton) segítségével táncra perdüljenek. A szakember emellett az intelligens robotok megjelenését is vizionálja, noha elismeri, 20 évvel ezelőtt már hasonló jóslatokat tett. Ehhez képest napjainkban a Roomba robotporszívó tekinthető az egyik legintelligensebb háztartási robotnak, amely távolról sem ér fel a sci-fi filmek androidjaival. Eagleman szerint ugyanis a mesterséges intelligencia olyan mértékű probléma, amely folyamatosan váratlan kihívások elé állítja az emberiséget.
A kutató azt várja, hogy 25 év múlva már ismerni fogjuk az álmok működését és az alvás során bekövetkező folyamatokat, mint ahogy az emberi emlékezet mechanizmusaiba is betekintést nyerhetünk. Eagleman úgy véli, ennek egyik legfőbb eleme a memória működésének alaposabb megismerése lehet, melynek lényege nem az adattárolás, hanem az egyes emlékek közötti kapcsolatban rejlik.
A kutató azt várja, hogy az előttünk álló negyed évszázad során elérjük a szingularitást, vagyis azt a pontot, amikor a számítógépek intelligenciája meghaladja majd az emberekét, soha nem látott lehetőségeket kínálva ezzel. Megjelennek majd a közvetlenül az agykéreggel kommunikáló számítógépek – azok számára, akik hajlandóak alávetni magukat egy bonyolult műtéti beavatkozásnak – így sokkal gyorsabb információfeldolgozásra lesz lehetőségünk. Az intelligens gyógyszerek (smart drugs) segítségével pedig sokkal hatékonyabban tudunk majd tanulni és agyi képességeinket kihasználni. A kutató ugyanakkor ez utóbbi kapcsán arra figyelmeztet, hogy a speciális vegyi anyagokkal kereskedő pezsgő feketepiac is létrejöhet, amelynek eredményeként egyes szerek alkalmazása igen kockázatossá válhat.
Alaposabban megértjük majd azonban a tudat működését, amelynek köszönhetően az agyműködést is jobban értjük majd (jelenleg például azt sem tudjuk még, hogy az ízérzékelésünk pontosan milyen folyamatok mentén működik). Eagleman szerint, ha ezen a területen sikerrel járunk, már nincs messze a tudatunk replikációjának – és mint ilyen, digitális rögzítésének – ideje sem, ennek eredményeként pedig akár a számítógépen „élő” tudatok is létrejöhetnek, amely már egyenesen William Gibson cyberpunk világát idézi. Eagleman úgy fogalmaz: bár egyelőre még a sötétben tapogatózunk, a jóslatok pedig tűnhetnek akár elrugaszkodottnak is, a jövőből nézve valószínűleg megmosolyogtatóan naiv, egyszerű elgondolásnak tűnnek majd ezek a víziók.
Megfejtjük a sötét anyag titkát
John Ellis a londoni King’s College elméleti fizikusa úgy véli, a következő 25 évben olyan alapvető előrelépések következnek be a fizika világában, hogy nagyon közel kerülünk majd az anyag és az univerzum szerkezetének megértéséhez. A jelenlegi modellek ugyan meglehetős pontossággal fejtik ki mindkét fogalom természetét, azonban számos megválaszolatlan kérdésre kell megoldást találnunk, hogy biztosak lehessünk tudásunkban. Ellis szerint néhány éven belül megtudjuk, hogy az anyag részecskéinek mitől van saját tömege, függetlenül attól, hogy felfedezzük-e a rejtélyes Higgs-bozont, illetve egy évtizeden belül választ kapunk a sötét anyaggal kapcsolatos kérdésekre is. Ebben központi szerepet játszik majd a CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC), amely a következő két évtizedben folyamatosan a kutatások élvonalát képviseli majd. Emellett az asztrofizikai kutatások terén jelentős feladat hárul majd az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) Planck-űrteleszkójára is.
Oroszország élelmiszer-nagyhatalommá válik
Jay Rayner, az Observer élelmiszer-kritikusa szerint 2030-ra krízishelyzet állhat elő a globális élelmezést illetően. Eddigre ugyanis a Föld lakossága megközelíti majd a 9 milliárdot, ennyi ember ellátásához pedig a jelenleginél 50 százalékkal több élelmiszerre lesz szükségünk. Rayner három lehetőséget lát maga előtt a XXI. század negyedik évtizedére: milliókat érintő éhínséget, az élelemért folytatott háborúkat, illetve a globális élelmiszer-ellátás radikális átrendeződését. A legvalószínűbbnek azonban a három lehetőség valamiféle ötvözetét tartja.
A szakember szerint a fejlett országokban jelentősen megnő majd a belföldi élelmiszer-termelés, az import pedig csökkenni fog. Rayner arra számít, hogy az emelkedő árak miatt kevesebb húst fogunk fogyasztani, a kevésbé tehetősek étrendjében pedig még több szénhidrát és zsír szerepel majd. A fejlődő országokban emellett a biotechnológia módszereivel igyekeznek majd gondoskodni a tömegétkeztetésről.
Rossz hír a génmódosított élelmiszerek ellenzőinek: 20 év múlva csaknem mindegyik gabonaféle, ami az asztalunkra kerül, ilyen forrásból származik majd. Ennek oka, többek között, hogy a klímaváltozás miatt Európa déli és Afrika északi részein hatalmas területek válnak majd művelésre alkalmatlanná. Ezzel párhuzamosan azonban Oroszország globális élelmiszer nagyhatalommá válhat, ahogy az enyhülő idő miatt Szibéria jelenleg jégbe fagyott tundráin megindulhat a mezőgazdasági termelés.
Don Eigler, az IBM egyik kutatója húsz évvel ezelőtt atomokból kirakta a cég logóját a kaliforniai Almaden kutatóintézetben. A mutatvány a nanotechnológia korát harangozta be, amely atomonként, vagy molenkulánként módosítva a már ismert vegyületeket merőben új anyagok létrehozását teszi lehetővé.
Az Observernek nyilatkozó Richard Jones, a University of Sheffield kutatási alelnöke Ray Kurzweil futurológust idézte, amikor azt mondta, hogy a nanotechnológia forradalmat idéz majd elő, hiszen csaknem bármilyen tárgyat létrehozhatunk, szinte minimális költséggel, illetve a sejtek szintjén léphetünk majd fel a betegségek ellen, amelynek eredményeként az öregedéssel, sőt, akár a halállal is felvehetjük a harcot.
Jones szerint a Kurzweil által megjövendölt technológiai szingularitás nem fog megtörténni – vagyis az emberiség nem olvad össze a számítógépekkel, legalábbis belátható időn belül nem. Azonban a nanotechnológia igen komoly eredményekkel kecsegtet: a rendkívül olcsó és igen hatékony napelem-cellák segítségével a világ egyre növekvő lakosságának többségéhez eljuthatnak az olyan technikai megoldások, amelyeket jelenleg főleg a fejlett országok polgárai élvezhetnek. Ennél is fontosabb azonban a nanomedicina fejlődése, amelynek köszönhetően megfékezhetővé válhatnak olyan betegségek, mint például az Alzheimer-kór. A nanotechnológia az IT világába is beköltözik majd, így a kutató szerint 25 év múlva már olyan olcsó és rendkívüli kapacitású eszközeink lesznek majd, amelyek segítségével megvalósul a folyamatos online lét, ennek köszönhetően a magánélet, a szó mai értelmében az idősebb generációk és a különcök sajátja lesz majd. Jones emellett arra számít, hogy a nanotechnológiának köszönhetően jelentősen megerősödik majd Kína és a vele határos országok: a szakember szerint ez lehet az első jelentősebb technológiai áttörés, amelyet az USA és Európa határain kívül fejlesztenek ki.
A kvantumszámítógépek kora
Charles Leadbeater közösségi médiával foglalkozó szakember szerint 2035-re az internet, ahogy ma ismerjük, teljesen el fog tűnni, helyét a mobilkészülékek segítségével elérhető, teljes mértékben személyre szabott tartalmak veszik át, ráadásul, az internet semlegességét (net neutrality) féltők számára egy rossz hír: a közeli jövőben – legalábbis Leadbeater szerint – aki többet fizet, gyorsabb kapcsolaton keresztül érheti majd el az őt érdeklő információt.
Mégsem ez lesz azonban a legnagyobb változás az előttünk álló két évtizedben, hanem a kvantumszámítógépek megjelenése, amelyekben az 1-esek és 0-ák bináris világát felváltják az egymással párhuzamosan futó számítási folyamatok, rendkívüli módon megnövelve a gépek kapacitását, kiterjesztve ezáltal felhasználásuk lehetőségeit.
A nagyvárosok kisebb egységekre bomlanak
Rowan Moore, az Observer építészettel foglalkozó szakértője szerint 2035-re az emberiség java része a ma még a nyomornegyedekre jellemző, úgynevezett favelákban (bódévárosokban) él majd. A szegényebbek továbbra is olyan környékeken laknak majd, ahol magas a bűnözés és roszak az egészségügyi körülmények, a tehetősebbek azonban olyan városi egységekben laknak majd, amelyek önszervezőek, saját maguk gondoskodnak energiaellátásukról, táplálékukról (megjelennek a városi farmok, a mezőgazdasági termények hatékonyabb előállítására).
Moore szerint ez azzal jár majd, hogy alapvetően megváltozik a város fogalmának a jelentése, főleg, ahogy a különálló települések egyre inkább összeolvadnak, így nehéz lesz különbséget tenni a városok és a „vidék” között. A szakember vészjóslóan hozzáteszi: ez csak akkor történik meg, ha addig nem következik be egy olyan természeti katasztrófa, amely alapjaiban roppantja meg az urbanizált civilizációt.
Hologramos sportközvetítések
Mike Lee, a londoni olimpiai pályázat korábbi kommunikációs igazgatója szerint a sport globalizációja tovább folytatódik: ez a folyamat már most látható a 2016-os riói olimpiai játékok, illetve a 2022-es katari labdarúgó világbajnokság példáját tekintve. Ez azonban együtt jár majd a hagyományos sportesemények átalakulásával, mivel a szervezőknek figyelembe kell venni az eddig számukra ismeretlen kontinesek klímáját és időzónáit.
A sportágaknak is új kihívásokkal kell majd szembenéznie: új technológiákat kell bevezetni, illetve figyelembe kell majd venni az emberek információfeldolgozási sebességének gyorsulását. A szakember szerint rövidebb, gyorsabb formátumú sportesemények jöhetnek létre, ahogy a különböző sportágak újabb területeket hódítanak meg.
Az elektronika is természetesen gyökeres változásokat hoz majd: a bíráskodás folyamatai is átalakulnak, azonban a sportközvetítések jelentik majd a leglátványosabb újdonságokat: az elektronikai cégek már most tervezik a hologramokat felvonultató élő közvetítéseket.
Lee emellett kitér a doppingszerek kérdésére is: a szakember nem gondolja, hogy legalizálnák a teljesítménynövelő szereket, véleménye szerint továbbra is marad a zéró tolerancia ebben a tekintetben (noha arról nem beszél, hogy a technológiai fejlődés milyen új szereket és eszközöket eredményez majd).
Készül a holografikus videózásra képes technológia
Virtuális ember, holografikus tárgyalás, gondolatvezérlés - már jönnek
