2010. december. 17. 13:26 MTI Utolsó frissítés: 2010. december. 17. 13:16 Tech

Orángután született a Fővárosi Állatkertben

A kölyök december 9-én 15 óra 45 perckor jött világra. Az állatgondozók megfigyelése alapján a kölyök hím, nevet azonban még nem kapott.

Újabb orangután kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A most nyolcnapos apróságot kis szerencsével a közönség is láthatja. A kölyök december 9-én 15 óra 45 perckor jött világra. A 14 esztendős, budapesti születésű Menginek ez az első kölyke, és annyira ölelgeti, védelmezi, hogy az állatkerti szakemberek is alig látják a rendszerint "anyai takarásban" lévő apróságot. Az állatgondozók megfigyelése alapján a kölyök hím, nevet azonban még nem kapott. Ahogyan az állatkert más állatait, az újszülött orangutánt is örökbe lehet fogadni jelképesen - közölte a városligeti intézmény pénteken az MTI-vel.

A kicsi napjait egyelőre az evés és az alvás tölti ki, ezt a tevékenységet folyamatosan anyja vörösesbarna szőrzetébe csimpaszkodva végzi. Az első napokban az anyaállat nagyon fáradt volt, ezért inkább a közönség szemei elől elrejtett elkülönítőben tartózkodott. A kölyök apja, Chuij 2004 óta tagja a budapesti csapatnak. 

A szumátrai orangutánok (Pongo abelii) kritikusan veszélyeztetett emberszabásúak, a trópusi erdőségek lakói 400 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Táplálékuk nagyrészt gyümölcsökből, levelekből, fák kérgéből, illetve apróbb állatokból áll. A természetben rendszerint magányosan élnek. A nőstények 270-280 napos vemhesség elteltével hozzák világra utódjukat, ellésenként rendszerint csak egyet. A kölykök két évig vesznek magukhoz anyatejet, és általában 8-9 évesen válnak teljesen önállóvá. Élettartamuk az 50 évet is meghaladhatja. A világ állatkertjeiben mintegy 240 szumátrai orangután él, kevesebb tehát, mint a közeli rokonnak számító, ugyancsak kritikusan veszélyeztetett borneói fajból.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.