A világ legritkább legyére évtizedek óta vadásznak a kutatók, akik 1933-ban botlottak először bele az 1 centiméter hosszú rovarba, majd másfél évtized múlva, 1948-ban találkoztak újra a bizarr teremtménnyel. Az azóta eltelt több mint hat évtized során legalább tucatnyi expedíció látogatott a Thika és a Garissa városok közötti területre abban a reményben, hogy a rovar újabb példányait sikerül begyűjteniük. 

blog.insectmuseum.org

A Mormotomyia hirsuta a sárga szőrszálakkal borított végtagjaival sokkal inkább egy pókra hasonlít, mint légyre. Aprócska szemei vannak, s csökevényes szárnyai, amelyek képtelenek a levegőbe emelni a rovart. 

A "légyszörnyetegre" az Ukazi-dombok 20 méter magasságban lévő sziklahasadékban bukkantak, amely denevéreknek ad otthont. A Mormotomyia hirsuta szoros szimbiózisban él a bőregerekkel - lárvái a denevérürülékben kelnek ki, a felnőtt egyedek pedig a feltételezések szerint a denevérek testnedveivel táplálkoznak. A szakértők véleménye szerint a denevérek oldják meg a Mormotomyia hirsuta "közlekedési gondjait" is: a rovar hosszú végtagjaival a bőregérbe csimpaszkodva "fuvaroztatja" magát, bár az Ukazi-dombokon kívül még másutt nem fedezték fel. 

"Begyűjtöttünk néhány egyedet molekuláris elemzés céljára, hogy kiderítsük: a szárnyaszegett szőrös légyszörnyetegnek pontosan hol is a helye az evolúciós folyamatban" - nyilatkozta Robert Copeland, a Nairobiban működő Nemzetközi Rovartani Központ szakértője. Mint Ropert Copeland kifejtette, a Mormotomyia hirsuta a Mormotomyiidae-család egyetlen képviselője. Némely szakértő úgy véli, ez a legyek egyetlen olyan családja, amely kizárólag Afrikában fordul elő.