2010. december. 03. 09:19 MTI Utolsó frissítés: 2010. december. 03. 10:17 Tech

Klímacsúcs: az ENSZ a hagyományos villanyégők kivonását sürgeti

A hagyományos villanyégők világszerte történő kivonását szorgalmazta a mexikói Cancúnban zajló Klímaváltozási Konferencián az ENSZ, amely szerint az energiatakarékos égők révén dollár milliárdokat lehetne megspórolni, és a váltás hatékony lépés lenne az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Mintegy negyven országban már működik program az energiatakarékos égők népszerűsítésére és terebélyesedő használatára – mutatott rá jelentésében az ENSZ Fejlesztési Programja (UNEP).

Az UNEP szerint a világításhoz szükséges áramfejlesztés – amely gyakran fosszilis energiahordozókon alapul – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyolc százalékát teszi ki. Energiatakarékos izzókkal ez az arányt két százalékra lehetne csökkenteni. Száz ország "világítási szokásait" megvizsgálva a szervezet arra a megállapításra jutott, hogy az energiahatékony égők használatában jelentős spórolási- és károsanyag-kibocsátási potenciál rejlik.

Indonézia, a világ egyik legnépesebb állama például évente egymilliárd dollárt takaríthatna meg, üvegházgáz-kibocsátása pedig nyolc tonnával lenne kevesebb. Ez az érték annyit tesz ki, mintha kétmillió autót kivonnának a forgalomból. Az UNEP tanulmánya alapján Brazília egy év alatt kétmilliárd dollárt spórolhatna, Mexikó 900 milliót, Dél-Afrika 280 milliót, míg Ukrajna 210 milliót. Emellett a kibocsátás is csökkenne ezekben az országokban.

„A tapasztalható gazdasági hasznok még nagyobbak lennének” – mondta Achim Steiner, az UNEP vezetője, aki Indonéziáról szólva elmondta: a váltás révén elkerülhetővé válna számos szénerőmű megépítése, amely amúgy 2,5 milliárd dollárt emésztene fel. A szakember szerint számításaik nem is vették figyelembe az egészségügyi hatásokat, többek között azt, hogy az energiatakarékos izzók révén jelentős mennyiségű káros összetevő tűnne el, beleértve a petróleumlámpákhoz használt kártékony anyagot. A beltéri légszennyezés évente 1,8 millió halálesethez kapcsolható. A jelentés szerint az Európai Unióban már megkezdődött váltás különösen nehéz feladat elé állítja a fejlődő országokat.

Az ENSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatvanöt millió éve a legnagyobb változás zajlik a tengerek és óceánok vizeiben: az éghajlatváltozás számlájára írt savasodás fenyegeti a halászatot. A legnagyobb veszélybe a kagylók, a garnélafélék, a rákok és a homárok kerülhetnek, mert egyre nehezebben tudják felépíteni páncéljukat - derült ki a mexikói Cancúnban zajló Klímaváltozási Konferencia idején ismertetett tanulmányból, amely szerint a számos halfaj bölcsőjének tekintett korallzátonyok is fenyegetve vannak.

„A tengerek savasodása újabb figyelmeztető jel a világszerte tapasztalható egészségügyi kockázatokat illetően, mindennek oka pedig az üvegházhatást okozó gázok elszabadult kibocsátása” – közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Achim Steiner, a szervezet vezetője szerint az még nem világos, hogy a tengervíz savasodása pontosan milyen súllyal bír a tengeri környezetre és táplálékláncra ható veszélytényezők között.

Az UNEP tanulmánykötetéből viszont kiderül: a savasodás - amely annak következménye, hogy a víz "felszippantja" a légkörben lévő üvegházgázokat - súlyosbítja az élelmiszerbiztonságot érintő kockázatokat, amelyek a halászat túlzott mértékéből és a szennyeződésből adódnak. "A változások üteme az, ami igazán okot ad az aggodalomra" - mondta Carol Turley, az óceánok savasodását kutató brit program munkatársa.

A kutató arról is beszélt, hogy véleményük szerint a tengeri környezetben az utóbbi 65 millió évben – vagyis a dinoszauruszok kihalása óta – nem történt hasonló léptékű változás. A tengerek a légkörbe kerülő szén-dioxid 25 százalékát nyelik el, majd szénsavvá alakítják. A vizek lúgostól a savasig terjedő pH-értéke az ipari forradalom óta 30 százalékkal esett a savas értékek irányában.

A változás a kereskedelmi célokból árult hal-, kagyló- és rákfajtákat is súlyosan érint, márpedig világszerte hozzávetőleg egymilliárd ember elsődleges fehérjeforrása a hal - mutatott rá Joseph Alcamo, az UNEP vezető tudósa. A savasodásról bebizonyosodott, hogy más hatásai is vannak – például megzavarja a bohóchal észlelőképességét, így megnehezíti számára, hogy elkerülje a ragadozókat.