A spanyolok hurcolhatták be a kiütéses tífuszt Európába
A spanyol hódítók hurcolhatták be az Újvilágból a kiütéses tífuszt az öreg kontinensre - állítják francia kutatók, akik egy XVIII. századi tömegsírban nyugvó személyek fogbelében mutatták ki a kórokozó legkorábbi európai jelenlétét.
A mostani kutatásról a PLoS One tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány. Az észak-franciaországi Douai 1710 és 1712 között, a spanyol örökösödési háború idején (1702-1714) többször is a spanyolok ostromgyűrűjébe került. A XVIII. századi tömegsírt még 1981-ben fedezték fel egy építkezés kapcsán a városban. Az elhunytak elhelyezésének módja a sírban, valamint a csontsérülések hiánya miatt a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy járvány áldozatairól van szó, amely a XVIII. század legelején szedte áldozatait a térségben - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) és az Université de la Méditerranée tudósai az áldozatok fogbeléből vett minták genetikai vizsgálatát végezték el, amelynek során felfedezték a lövészárokláz és a kiütéses tífusz kórokozójának DNS-t - az előbbit a Bartonella quintana, utóbbit a Rickettsia prowazeki váltja ki. Mint a kutatók rámutatnak, ez a ruhatetű által terjesztett két betegség európai jelenlétének legkorábbi bizonyítéka. Ugyanez a kutatócsoport már kimutatta a kórokozók jelenlétét Napóleon egy évszázaddal később elesett katonáinak földi maradványaiban. A Rickettsia prowazeki genotípusának meghatározása kimutatta, hogy ugyanarról a kórokozóról van szó, mint Spanyolországban. E kutatás szintén alátámasztja azt a feltételezést, hogy a tífuszt a spanyol hódítók hurcolták be Európába a XVIII. század legelején.