A kutatásról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelent meg tanulmány.

A franciaországi barlangban még 1959-ben fedeztek fel a régészek egy sor díszítményt és eszközt, beleértve olyan tárgyakat, amelyek primitív ékszereknek is tekinthetők. Valóságos kőkori "Tiffany" tárult az archeológusok elé - olvasható a NewScientist tudományos hírportálon és a The Los Angeles Times online kiadásában.

A modern ember által készített eszközökhöz hasonló tárgyakat ugyanabban a rétegben fedezték fel, ahol a neandervölgyi ember földi maradványait. Ez ritka párosításnak számít, hasonló leletegyüttes csupán egy másik franciaországi régészeti helyszínről, a Quincay-barlangból került elő. A tárgyaknak és a neandervölgyi ember földi maradványainak előkerülése azonos rétegből arra enged következtetni, hogy az eszközöket, "csecsebecséket" az elhunytakkal együtt temették el, vagyis egyazon időszakból származnak.

Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem kutatója megkísérelte a neandervölgyi ember maradványaival együtt talált eszközök - hiénafogból készített függő, rénszarvascsontból faragott ár - korát meghatározni. Mint kiderült, a tárgyak némelyike "mindössze" 21-23 ezer éves, holott a Homo neanderthalensis körülbelül huszonötezer éve halt ki.

"E tárgyak eredete két évtizede heves viták tárgyát képezi. Igen fontos kérdésről van szó, mivel összefügg a neandervölgyi ember kognitív képességeivel" - magyarázta Thomas Higham.

Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet paleoantropológusa, aki nem volt részese a kutatásnak, óvatosságra int. Mint kifejtette, nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni, mivel igen kényes kérdésről van szó. A neandervölgyi embert sokan mindmáig a modern embertől teljes mértékben különbözőnek tarják. Ugyanakkor egyre több a bizonyíték arra nézve, hogy igen hasonlatosak voltak: a neandervölgyi ember is ugyanúgy volt képes alkalmazkodni, ugyanolyan invenciózus volt, mind a modern ember.

Jean-Jacques Hublin arra is kitért, hogy Thomas Higham kutatócsoportja nem tudta megállapítani a franciaországi barlangban talált neandervölgyi csont- és fogmaradványok korát. Az elemzéshez szükséges csont- és fogminták a radiokarbonos kormeghatározás során megsemmisülnek, így előfordulhat, hogy a neandervölgyi ember csontleletei ugyanabból az időszakból származnak, mint a vitatott tárgyi leletek.