A korai neandervölgyi ősembereknek szupererős karjuk volt - ami a férfi hormonoknak a mai emberknél sokkal magasabb szintjére utal - erről közölt cikket az Archaeology, Ethnology & Anthropology of Eurasia című szaklapban a Maria Mednyikova által vezetett kutatócsoport.

Mindebben a gének és az életmód egyaránt szerepet játszhatott a szakértők szerint. A klíma és az étrend ezen belül is meghatározó lehetett. Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében dolgozó Mednyikova - aki a Discovery News-nak nyilatkozott - elmondta, hogy a végletekig hajszolt vadászatok erősíthették meg ennyire a férfiak karját.

Alighanem közvetlen kapcsolatba kerülhettek a neandervölgyiek a prédaállatokkal, nem lőttek rájuk, nem nagy távolságból nyilazták le őket, hanem szembekerülve az áldozattal, dárdákkal ölték meg azokat.

Ennek ellenére a nők sem voltak légies könnyedségűek - jegyzi meg a Discovery News. Nekik is a mai nőknél erősebb izmaik voltak, ugyanakkor a jobb karja a férfiaknak volt sokkal fejlettebb. A különbségek a férfiak és a nők karjai között nagyobbak voltak, mint manapság - vélte Mednyikova.

A férfiaknál a jobb felkar nagyon erős volt, a nőknél a két kar hasonlóan nézett ki a neandervölgyiek esetében. Az orosz kutatók egy százezer éve élt, a neandervölgyiekhez sorolható leletet vizsgáltak, annak az ősembernek a felkarját, akinek a maradványait az oroszországi Hvalinszk közelében találtak meg.

A neandervölgyiek rendkívül hideg klímában, növényekben szegény étrendet tarthattak fenn, ezért a mai emberétől teljesen eltérő hormonális állapotban voltak Mednyikova szerint. A vadászok ugyanakkor növényevő állatokat ejthettek el minden valószínűség szerint, így pótolva a szervezetükből hiányzó tápanyagokat, amelyek zöldségekben és gyümölcsökben fordulnak elő. Mamutra és erdei szarvasokra vadásztak tehát a feltételezések szerint az ősemberek.