Az amerikai űrkutatási hivatal a hét elején adott zöld utat a Mars felső légkörének és ionoszférájának tanulmányozására tervezett MAVEN-szonda létrehozásához. A 438 millió dollár (85 milliárd forint) értékű projekt keretében készülő kutatóberendezést várhatóan 2013 novemberében indíthatják el a Mars felé. 

A kutatást a Colorado-Boulder Egyetem vezeti, a szakemberek egyebek mellett arra próbálnak választ találni, hogy például mi történhetett azzal az Atlanti-óceán méretű vízfelülettel, amely a feltételezések szerint egykor a bolygó északi pólusáig érhetett és annyi vizet tartalmazott, mint amennyi a Föld vízkészletének egytizede. A tudósok évtizedekig vitatkoztak azon, hogy a vörös bolygó egykori vízkészlete elérte-e azt a mennyiséget, ami beindíthatta volna a párolgással és csapadékképződéssel járó vízkörforgást. 

A Nature Geoscience című tudományos szaklapban korábban megjelent tanulmány szerint a Mars felszínén 52 deltatorkolatra utaló üledékes területet találtak. Ezeknek a torkolatoknak több mint fele azonos magasságban található, azaz egy korábbi, nagykiterjedésű óceán partvonalait is jelölhetik. A tudósok számításai szerint a 124 millió köbkilométer vizet tartalmazó ősi tenger a bolygó felszínének 36 százalékát boríthatta. Ezért most az a legfontosabb kérdés, amire választ szeretnének kapni a kutatók, hogy ez a temérdek mennyiségű víz hová tűnt a Marsról.