Amerikai kutatók 2004-ben felfedezték, hogy mindez a diklofenák nevű gyulladáscsökkentőre vezethető vissza. Bár a szer alkalmazását már betiltották az állatgyógyászatban, a tilalom betartását eddig nem tudták ellenőrizni. Ezt a hiányosságot pótolja mostantól egy német kutatók által kifejlesztett gyorsteszt.

A diklofenákot Indiában - Európával ellentétben - szarvasmarhák kezelésére is engedélyezték az 1990-es években. Ha a keselyűk a kérődzők teteméből esznek, a szer bejut a véráramukba, és végül veseelégtelenségben pusztulnak el. A hosszúcsőrű, a bengáli és a keskenycsőrű keselyűk állománya ennek következtében az eredetinek három százalékára zsugorodott. Ezért 2006-ban betiltották a diklofenák állatgyógyászati célú alkalmazását.

A Müncheni Műszaki Egyetem kutatóinak találmánya jelenleg kísérleti stádiumban van, 2011-re azonban már bevetésre kész lehet. A gyorsteszthez először specifikus dilofenák-antitestet állítottak elő, majd annak segítségével rendkívül érzékeny immunológiai tesztet fejlesztettek ki a hatóanyag meghatározására - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. A színreakció segítségével a madarak megmentésére létrehozott tenyészállomások személyzete is egyszerűen ellenőrizheti a keselyűk táplálékának biztonságosságát.

Még Európában is hasznát vehetik a tesztnek, hiszen a müncheni egyetem szerint csupán Németországban évente nyolcvan tonna diklofenákot adnak el, és az egyike a felszíni vizekben leggyakrabban kimutatható hatóanyagnak. A szennyvíztisztítók ugyanis nem képesek száz százalékosan lebontani a szert - magyarázta Dietmar Knopp, a kutatás vezetője. A lebonthatóság fokozásán dolgoznak, de ahhoz is szükséges egy egyszerű és gyors teszt. Az első, német és osztrák szennyvíztisztítókban végzett kísérletekben a találmány már bizonyította alkalmazhatóságát.