A hat leghíresebb kémcsere: bukott kancellár és a tengeralattjárók
Az USA és Oroszország bejelentette, hogy négy Oroszországban raboskodó, korábban állítólag az USA-nak dolgozó kémért cserében elengedik a most letartóztatott tíz – feltételezett - orosz ügynököt Amerikában. Most a hat leghíresebb hidegháborús kémcserét idézzük fel.
A Discovery News megkereste a most bejelentett kémcsere kapcsán Mark Stout történészt, aki a Nemzetközi Kémmúzeumban (International Spy Museum) dolgozik Washingtonban. Stout elmondta, hogy a hidegháború lezárulása óta ez az első kémcsere, ami különleges jelentőséget ad a mostani ügynek. Egészen pontosan az első olyan ügyről van szó, ami nyilvánosságra kerül.
Stout számos korábbi esetet felidézett viszont, amelyek még a hidegháború idején történtek. Így 1986-ban az FBI letartóztatott egy orosz hírszerzési ügynököt, aki New Yorkban kémkedett. Válaszul az orosz hatóságok azonnal őrizetbe vették Nicholas Daniloffot, aki a U.S. News and World Reportnak dolgozott újságíróként. Ekkor a kémcsere úgy történt, hogy azonos időpontban az egyiket felrakták egy New Yorkból induló repülőgépre, a másikat pedig Moszkvában indították útnak, szintén „időzítve”.
A hidegháború idején sokkal inkább bevett szokás volt, hogy egy berlini hídon, a Keletet és Nyugatot elválasztó átkelőhelyen cserélték ki az ügynököket. Időnként viszont előfordult, hogy nem egyszerre, hanem órákkal, napokkal később engedték szabadon a csere során az érintetteket.
A kémcserék általában a nagyhatalmak számára fontosak – írja a Discovery News, ugyanis ezek számára fontos, hogy a saját embereik (ha már lebuktak – tehetnénk hozzá) otthon legyenek.
Kancellár is bukott már egy kém miatt
Az MSNBC és az AP hírügynökség egy másik híres kémcserére emlékeztet a mostani eset kapcsán. Szintén 1986-ban az egyik legjobban ismert szovjet ellenzéki, Anatolij Scsaranszkij szabadult ki kilencéves fogságából, és átsétált a Glienicke hídon, a Havel folyón, Nyugat- és Kelet-Németország között. Jelenleg egyébként ő Natan Sharansky néven izraeli politikusként folytatja tevékenységét. Scsaranszkij-Sharansky része volt annak az „ügyletnek”, amikor öt szovjet kémet három nyugatira cseréltek ki.
1985-ben huszonhárom Kelet-Németországban tevékenykedő ügynököt cseréltek ki négy NDK-s kémre, akik Nyugaton voltak aktívak, és akiket az USA-ban ítéltek el.
1964-ben is érdekes eset történt: ekkor a nyugat-berlini Heerstrassén cserélték ki a brit üzletembert, Greville Maynard Wynne-t, aki egy szenzációs moszkvai kémügybe keveredett, Konon Trofimovics Molodijra, akinek kémhálózata brit tengeralattjárókról gyűjtött információkat.
Az orosz ellenzékit, Vlagyimir Bukovszkijt pedig 1976-ban cserélték ki egy chilei kommunista vezetőre, Luis Corvalanra, akit még Pinochet tábornok börtönöztetett be.
1981-ben Nyugat-Németország engedte el az NDK-s topkémet, Günter Guillaume-ot, aki nem más mellett dolgozott, mint az NSZK kancellárja, Willy Brandt. (Az ügy miatt a rendkívül népszerű, és a történelmi megbékélésért nagyon sokat tévő SPD-s kancellár meg is bukott.) Guillaume-ért cserébe nyugat-német, amerikai és brit kémeket adtak át a keleti blokkból.