Szeretné, ha a hirdetéseit csak harmincas éveik végén járó apukák látnák az iPhone-jukon? Nem gond az Apple számára. Sebészi pontossággal meg lehet ugyanis az iAd hirdetési platformon határozni a célcsoportot. Nem tesz mást ehhez a cég, mint kiértékeli a 150 millió felhasználójának vásárlási szokásait. Ez számos adatvédelmi problémát felvet.
iTunes, App Store és iBookstore: az Apple árul zenét, programokat és e-könyveket is az internetes áruházaiban. Szolgáltatásait világszerte mintegy 150 millió aktív ügyfél veszi igénybe – azaz ennyi adata van a cégnek hitelkártyákról és a hozzájuk tartozó vásárlókról. Természetesen a vásárlói szokásokról és az illető korábbi tranzakcióiról is: milyen könyveket, programokat, számokat vagy sorozatokat szeret a vásárló. Ezeket az értékes adatokat – név nélkül - az iAd hirdetései során használhatják: az iAd hirdetési platformot a programok fejlesztői integrálhatják az iPhone és iPad alkalmazásokba, hogy a megfelelő célcsoportot kiválasszák. A bevétel hatvan százalékát kapják meg a fejlesztők az Apple-től. Az adatok között a demográfiai adatok, a szoftver-preferenciák, a zenei ízlés, a kedvenc filmek, a kedvenc TV-programok és lakhely-információk is szerepelnek.
Sebészi pontossággal
A Bloomberg az Unilever egyik marketing-menedzsert idézi (ez a cég koordinálja az Apple iAd reklámkampányát). Ebből kiderül, pontosan hogyan szűrik le az iTunes-számlák alapján a vásárlási szokásokkal kapcsolatos információkat. A menedzser azzal dicsekszik, hogy egy új, férfiaknak szánt szappan eladási mutatói alapján könnyedén beazonosítják például a „házas, harmincas éveik végén járó apák” csoportját.
Az Apple nem ad ki adatokat az ügyfeleinek az egyéni felhasználókról, csak azt választhatják ki, melyik célcsoportot szeretnék elérni. Az Apple a Spiegel Online kérdésére sem szolgált részletekkel.
Az Apple júniusban változtatta meg az adatkezelési irányelveit, amelynek eredményeképpen az ügyfél tartózkodási helye alapján is kínálhat a cég és partnere szolgáltatásokat. Magyarul az Apple begyűjti és továbbadja a felhasználója koordinátáit is. Azt nem lehet tudni, milyen gyakran hívják le, mennyi ideig tárolják és mivel kötik össze az adatokat, mert a cég nem válaszolt a Spiegel Online megkeresésére.
Steve Jobs átlátható adatbázis-kezelési politikát ígért a D8 technológiai konferencián június végén, de a „nincs kommentár” típusú hozzáállás nem ezt támasztja alá.
Németországban az átlagosnál komolyabban veszik az adatvédelmet – a történelmi tapasztalataik alapján számukra egyértelmű, mennyire veszélyes, ha illetéktelenek kezébe kerülnek a személyes adatok. Nem csak az Apple geolokációs adatokkal kapcsolatos eljárását bírálták vagy, mert a felhasználókat nem tájékoztatják kellőképpen arról, milyen információkat tárolnak róluk. Tavasszal a Google emeltek szót, mert kiderült, hogy a Google Street View autók a nem védett routerek wifiadatait is begyűjtik. A német fogyasztóvédők a Facebook adatkezelési irányelveit is kritizálták. Az sem kizárt, hogy bírságot szabnak ki a közösségi oldalra.