Rossz az adórendszer, de jók a magyar kutatóintézetek
Magyarországon a pénzügyi-gazdasági válság értékválsággal párosult, az elmúlt két évtized alatt még a barátságok sem a közös értékekre alapozódtak, hanem valamilyen érdekkapcsolatra – magyarázta Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2002-2008 közötti elnöke egy szerdai sajtóbeszélgetésen, a Gutmann Fórum keretében.
A Gutmann privátbank rendezvénysorozatának Vizi volt a harmadik felkért előadója, Inotai András közgazdász és Kroó Norbert fizikus után. Vizi a tudományos kutatás és a gazdasági fejlődés közötti összefüggéseket vizsgálta előadásában. Az MTA volt elnöke szerint Magyarországon nagyon alacsony a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összeg, különösen, ha a GDP arányában nézzük ezt. Jelenleg 1 százalék körül alakul a költés, ami az EU által megcélzott 3 százaléktól messze van. Igaz – tette hozzá a tudós -, maga az Európai Unió sem érte el az általa a Lisszaboni Szerződés kidolgozása során kitűzött célt, hiszen az EU-átlag 1,92 százalék körül alakult. Mindez jelentősen elmarad az USA 3,8 százalékos és Japán 3,1 százalékos mutatójától.
Vizi megjegyezte, hogy nem mindenütt van szükség K+F-re a gazdasági fejlődéshez, ez egy finn tanulmányból derül ki, amit az EU számára készítettek. Így például Luxemburgban a bankszektor a hajtóerő. Így gazdag ország létére nincs szüksége hi-tech-iparra. Írországra sem jellemző az erős K+F (bár ez az ország ma már nem annyira pozitív példa – tehetjük hozzá). Ezzel szemben van egy országcsoport, ahol a gazdasági fejlettséget meghaladja a K+F erőssége, és ebbe a csoportba Finnország, Svédország és Izrael mellett Magyarország is beletartozik. Vagyis Magyarországnak az akadémikus szerint igenis van esélye arra, hogy az egyre fontosabbá váló innováció, a szellemi tőkébe való beruházás révén fejlődésnek induljon. Ahhoz, hogy talpra álljunk nem is évtizedek kellenek, hanem elegendő lehet néhány év is – vélekedett.
A World Economic Forum jelentése alapján Vizi rámutatott arra, hogy Magyarország versenyképessége jelentősen romlott az elmúlt tíz évben: a 2001-es 26. helyről a 62. helyre estünk vissza 2009-ben, 134 ország közül. (2010-ben feljöttünk egyébként az 58. helyre.) A kutatóintézetek eredményessége alapján egyébként Magyarország a 24. lenne a világon (2009-ben), ám a magyar cégek innovációja csak a 83., a kormányzati döntések alapján pedig a 116. helyen álltunk, az adórendszer pedig még katasztrofálisabb képet mutat. 134 országból ugyanis a 133. legrosszabb a magyar adószisztéma – jelezte a problémákat a tudós.
A gyógyszerkutatóként is ismert tudós elmondta, hogy Magyarország nagy esélye a gyógyszeripar fejlődésében rejlik. Itt rendkívüli profitot lehet elérni, és például a magyar szellemi tőke, a magyar hozzáadott érték is hasznosulhat. Vizi szerint nem a balkáni, észak-afrikai és ázsiai országokkal kell versenyeznünk a minél olcsóbb munkaerő, a bedolgozó státusz elérésére a világ iparában, hanem a tudásigényes ágazatokban kellene minél több állami segítséggel megteremteni a feltételeket a további gazdasági növekedéshez. Vizi elsősorban az alapkutatások állami támogatását, az iskolarendszer fejlődését, az elitiskolát segítését tartja fontosnak. A cégek feladata pedig a konkrét műszaki innováció megvalósítása lenne.