Tech hvg.hu 2010. április. 22. 11:57

Itthon nincs Google-cenzúra

Letiltás, törlés, személyes adatok - a Google nyilvánosságra hozta, melyik kormány kért már cenzúrázást. Brazília az élen, Németország az élmezőnyben van. Magyarország nem szerepel a listán, Kína mellett kérdőjel van.

Térkép mutatja a Google egyik oldalán, melyik országban megközelítőleg milyen arányban kértek információkat az államok 2009 július 1. és december 31. között a felhasználókról, illetve hol hányszor kérték adatok törlését. Kétfajta listát publikáltak: a „Removal requests” adatok törlésére vonatkozik, a „Data requests” című listán pedig azokat az országokat rangsorolják, amelyek információk átadását kérték a Google és YouTube a felhasználókról. Azt viszont nem árulták el, a kérések közül mennyit teljesítettek.

A legtöbb adatot a felhasználókról Brazília kérte le (3663 alkalommal a vizsgált időszakban), szorosan a második helyen az USA (3580), mintegy harmadannyi kéréssel (1166) a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll. Az adatok törlése iránti kérelmeket is Brazília vezeti (291), itt Németország a második (188), és India a harmadik (142). Magyarország egyik listán sem szerepel, Kína mellett pedig egy kérdőjel szerepel.

A Spiegel összeállítása ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy ami az USA szempontjából cenzúra, az az európaiak szemében nem feltétlenül az. Emellett a "Removal requests", azaz az eltávolítási kérelmek csoportja feltűnően heterogén, ezért az adatokat nagyon nehéz összehasonlítani. A magas német törléskérelem-számok háttérben az áll, hogy Németországban a neonácik és holokauszt-tagadók nem hirdethetik alkotmányellenes nézeteiket a neten sem, sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk, mint más európai országok hasonló nézeteket valló polgáraira. Egyesek szemében a német módszer mégis cenzúrának tűnhet – ha valaki úgy véli, hogy bármilyen tartalom módosítása a cenzúrával egyenlő. Radikálisok például a terrorizmusra való felhívást vagy a gyermekpornográfiát is a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába sorolják.  

Azt hihetnénk, a videótartalmakkal kapcsolatban túlnyomórészt a szerzői jogokkal kapcsolatos viták merülnek fel. Ehhez képest inkább illegális tartalmakról, rágalmakról, üzleti feltételek megsértéséről van itt szó. A szerzői jogi vitákat ugyanis a YouTube és a jogtulajdonos rendezi harmadik fél bevonása nélkül. 

Lényegesen kevesebbszer kértek le adatot a Google-től az országok - a németek nagyrészt a nyomozások elősegítése érdekében.

A Google arra hivatkozik, hogy ők is csak egy tech nagyvállalat, és mint a többi ilyen, gyakran kérnek tőlük a kormányok információkat. Azt is hozzáteszik, hogy a cenzúra folyamata mennyire hivatalos és átgondolt. A Google úgy tervezi, hogy ezentúl havonta publikálja a listát. Az AP hírügynökség jelentésében az is szerepel, hogy mindezt az átláthatóság jegyében teszik.

Hirdetés
Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.