Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Megtalálták a kínai Nagy Fal legrégebbi szakaszát
Kínai régészek évek óta dolgoznak az ókorban védekezésül emelt Nagy Fal maradványainak feltárásán. Mindennek során már több száz kilométernyi - eddig ismeretlen - szakaszt fedeztek fel. Most újabb hírt közöltek a kínai régészeti hatóságok: Henan tartomány központi vidékén megtalálták, illetve azonosították a fal legrégebbi szakaszát, amely Kr.e. 221-nél nem lehet "fiatalabb" - a vizsgálatok szerint.
A most azonosított 137 kilométer hosszú szakasz nemcsak a legrégebbi, de belőle 30 kilométernyi még ma is áll. A falat még a Harcoló Királyságok Korában építhették - állítja Sun Yingmin (Szun Jing-min), a tartományi kulturális örökségvédelmi hivatal szóvivője. Korábban csak elszórtan találtak falmaradványokra a környéken - állította a szóvivő a China.org.cn, illetve a Xinhua hírügynökség beszámolója szerint.
A most megtalált központi részekről eddig csak írott forrásokból értesültek a tudósok - az úgynevezett Csu (Chu) állam fennállása idején keletkezett ősi falmaradványokról van szó Szun Jing-min szerint. A kínai kutatók 2008 óta mérik fel a Nagy Fal szakaszait. A kelet-nyugati (fő)irányban húzódó erődítmények Henan tartományban 25 megyét és körzetet érintenek. A hagyományok szerint a fal építése elsősorban Csin Si-huang (Qin Shi Huang) császár nevéhez kötődik, aki Kr.e. 247-210 között uralkodott.
Csu és Vej
A mostani kutatások és a történelmi feljegyzések azonban azt sejtetik, hogy Csin Si-huang "csupán" a Harcoló Királyságok Korát lezárva, megteremtve az első egységesebb kínai birodalmat, összekötötte a korábbi részállamok által már megépített erődítményeket. Így nemcsak országát, hanem a falat is "egységes szerkezetbe foglalta".
Végül a fal egészen a XVII. századig épült, utolsó szakaszai a Ming-dinasztia korában készültek el, ez a dinasztia pár száz évvel ezelőtt uralkodott (1368-1644). A történelmi adatok azt mutatják, már az úgynevezett Tavasz és Ősz Korában, vagyis Kr.e. 770 és 476 között a Csu állam kiépítette a fal első szakaszait. A Csu állam egyike azoknak a nagyobb szerveződéseknek, amelyekből az ókori egységes kínai állam kialakult.
Csu elsősorban a külső támadások, így a Wei (Vej) nevű északi államtól való félelmében építette a fal első darabjait. Később az erődítmények tovább bővültek, a Harcoló Királyságok Periódusában azonban már csak kisebb részekkel egészítették ki a védműrendszert (Kr.e. 475-221).
Csu és Csou - nem mindegy
A kutatók egyébként nemcsak Henan, hanm Hubei (Hubej) tartományban is találtak falmaradványokat, és e kutatások során két olyan erődöt, várat is feltártak, amelyek közvetlenül a Nagy Fal részeit alkották. Mindemellett három ókori városra is rábukkantak - tette hozzá Szun Jing-min. A Csu állam elsősorban erre a két mai tartományra, Henanra és Hubejre terjedt ki, de más mai kínai tartományok területét is időnként magában foglalta a nyolcszáz éven át, Kr. 1030-tól Kr.e. 223-ig fennálló Csu állam.
A Csu államot nem szabad összetéveszteni a sokkal jelentősebb Csou (Zhou) dinasztiával, amely időnként - a Nyugati Csou-korszakban - az egész akkori Kínát egyesítette. A Csu és a Csou államok nagyjából egy időben álltak fenn, és a történelmileg sokkal nagyobb jelentőségű Csou-uralkodókhoz szoros szálak fűzték kezdetben a Csu állam arisztokráciáját is. A Csou-dinasztia tagjai Kr.e. 1045-től Kr.e. 256-ig uralkodtak, és gyakorlatilag az ő idejükben ismerkedtek meg a kínaiak a vas használatával.
