A korábbi érésnek, a magasabb hozamoknak és a minőség húsz éve tartó folyamatos javulásának köszönhetően az északkelet-franciaországi Champagne borászai egyhangúlag dicsérik az általános felmelegedés hatásait a szőlészetükre. „Húsz év alatt húsz napot nyertünk a szőlő teljes vegetatív ciklusában, immár szeptember közepén kezdhetünk szüretelni" - magyarázta Arnaud DesCotes, a Champagne-i Borok Szakmaközi Bizottságának elnöke (CIVC).

A szakember szerint ez a korai érés kétségkívül kedvező a borok királyánál: a hosszabban tartó napsütés miatt jobb az érés, a súlyosabb szemeknek köszönhetően 30-50 százalékkal nőtt a termés, az alkoholszint egy fokkal magasabb és csökkenőben van a savtartalom.

"Ha megnézzük az 1947-es, 1959-es, 1976-os vagy 1982-es kiemelkedő évjáratot, mindegyik esztendő meleg volt, egészséges és magas alkoholtartalmú szemekkel" - tette hozzá. 1980 előtt évtizedenként 2 vagy 3 jó évjáratot tartottak számon, de 15 éve szinte minden szüret szinte csodákra képes – erősítette meg Michel Oliveira, a vertusi Duval-Leroy pezsgőgyár igazgatóhelyettese.

Jean-Baptiste Geoffroy cumiere-i szőlősgazda azonban nem osztja maradéktalanul a pezsgőgyárosok lelkesedését. „A korai szőlőnek megvan az a veszélye is, hogy ki van téve a tavaszi fagyoknak” - érvelt, emlékeztetve a nagy kánikula évére, 2003-ra, amikor áprilisi fagyok tizedelték meg a termést.

Még ha a mészkőben gazdag champagne-i altalaj gondoskodik is a vízellátásáról, és a lejtők biztosítják a természetes vízelvezetést, a szőlészek tartanak az éghajlatváltozás kártékony hatásaitól: az erős fagyoktól és a jégesőtől. 2003-ban a termés 3 százalékát verte el a jégeső. Egyre gyakoribbak a meleg országokban honos kártévők is, például a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) is - állapították meg a szőlészek szakmai szervezetében.

„Egy nemzedéknyire előretekintve persze csak örülhetünk a klímaváltozásnak. De a legpesszimistább feltételezés megvalósulása esetén, amely 5-6 Celsius-fokra becsüli a hőmérséklet lehetséges növekedését, a pezsgő jellegzetessége alighanem igencsak másodlagos kérdés lesz az emberi élet feltételeihez viszonyítva” - szögezte le Arnaud DesCotes.