Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár már a hetedik kitörés kezdődött a Reykjanes-félszigeten egy éven belül, de most került veszélybe leginkább Izland első számú turisztikai attrakciója, a Kék Lagúna, ami éppen a vulkáni működés területén fekszik. Az országnak bevételre van szüksége, így már azon gondolkodnak, megnyitják a fürdőt, miközben nem messze onnan a lávát próbálják megállítani.
Kellemetlen meglepetés érte az izlandiakat egy hete, amikor minden komolyabb előjel nélkül kitörés kezdődött a Reykjanes-félszigeten a Sundhnúkur zónában, és egy három kilométeres hasadékból ömleni kezdett a láva. A közeli, egykor 3800 lakosú Grindavíkból evakuálták azt a 60 embert, aki még visszatért az előző kitörések után, a szintén veszélyeztetett Svartsengi geotermikus erőművet és a Kék Lagúnát pedig lezárták.
A kitörés azóta is tart, az első 3 nap alatt „43 millió köbméter láva terült szét a felszínen, beborítva mintegy 8,5 négyzetkilométer nagyságú területet. Ez a lávamennyiség az előző, kéthetes vulkánkitörés mennyiségének mintegy 65 százaléka” – írta hétfőn Harangi Szabolcs geokémikus, vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője a Tűzhányó csoportban.
Az izlandi hatóságok óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy a több mint 30 ezer lakost energiával és meleg vízzel ellátó erőművet, valamint a Kék Lagúnát megmentsék. A kitörés során szép lassan elindult a láva az irányukba, pénteken a fürdőkomplexum parkolóját és más kiszolgáló épületeket elpusztított. Jelenleg egy gáttal próbálják útját állni a lávafolyamnak, de már egy másik földsáncot is felhúztak arra az esetre, ha a láva szétnyomná az elsőt. Vasárnap egy korábban már bevált fegyvert vetett be a helyi katasztrófavédelem: elkezdték kiszivattyúzni a fürdőből a vizet és azzal hűtik a lávát. Percenként 26 ezer liter vizet locsolnak a vulkáni anyagra.
A módszer adott volt, 1973-ban a Heimaey-kitöréskor kiterjedt cső- és szivattyúhálózatot hoztak létre, hogy tengervizet permetezzenek a lávára, lelassítva annak előrenyomulását, és elterelve az áramlást. Összesen 6,2 millió tonna tengervizet használtak fel, és sikeresen megmentették vele a sziget kikötőjét.
A Reykjanes-félszigeten történt sorozatkitörés a becslések szerint 1 milliárd euróba kerül majd Izlandnak, ami ország GDP-jének több mint 3 százaléka. Ebbe az összegben benne lesz Grindavík újjáépítése, lakosok kártalanítása, utak, kábelek, csővezetékek rekonstrukciója is. Az országnak tehát rengeteg pénzre van szüksége, és a turizmus az első számú bevételi forrásának, a Kék Lagúnának kiemelt szerepe lehet ebben.
Mérgezőnek hitték, majd megmártózott benne egy munkás
A fürdőnek egészen különleges huszadik századi története van. A geotermikus erőmű építésekor bukkantak egy furcsa színű vízre, ami első körben sok problémát okozott, mivel tönkretette a fúrókat. Ettől szivattyúzással szabadultak meg, a vizet pedig ráengedték a szomszédos vulkáni mezőre. A szilícium-dioxidban gazdag víz bevonta a sziklákat vastag, fehér üledékkel, eltömítette a réseket, így lassan egy lagúna alakult ki. A Hello Izland cikke szerint a víz jellegzetes fehéres-zöldes-kék színe miatt éveken át azt hitték az emberek, hogy az mérgező.
Szerencsére nem mindenki gondolta így, az erőmű egyik munkása, Valur Margeirsson elkezdett fürdeni benne, és egy idő után azt vette észre, hogy enyhülnek az őt már évek óta kínzó pikkelysömör tünetei. Ennek híre ment, minek nyomán egyre többen vettek ott gyógyító fürdőket. Végül 1992-ben megalakult és munkához látott a Blue Lagoon nevű cég, amelynek először a meder mélységével kellett kezdenie valamit: volt, ahol ez a 7 métert is elérte, ráadásul akadtak forró pontok is a vulkáni tevékenység miatt. Ezeket nagyszabású építkezéssel küszöbölték ki, kiszolgáló épületeket, öltözőket, zuhanyzókat is felhúztak, és indulhatott a biznisz, ami óriási sikertörténetnek bizonyult eddig.
A legnagyobb lökést a 2010-es Eyjafjallajökull-kitörés adta, amivel Izland – egy jól időzített országimázs kampánnyal – felkerült a világ turisztikai térképére, és azóta is rengetegen utaztak az országba, hogy megismerjék a természeti kincseit. 2012-ben a National Geographic a világ 25 csodájának egyikének nevezte a Kék Lagúnát. A látogatók előszeretettel posztoltak róla a közösségi médiában, érdemes rákeresni a #bluelagooniceland-re az Instagramon és megnézni a találatokat.
Izlandot évente 2,2 millió turista keresi fel, ez az öt és félszerese az ország lakosságának, a Kék Lagúnát közülük sok százezren látogatják meg, a 2017-es csúcs idején 1,3 millió vendége volt a fürdőnek. A belépőjegyek ára meglehetősen borsos, a legolcsóbb 9990 izlandi koronába kerül, ami csaknem 30 ezer forint, ebben benne van a törölköző, egy arcpakolás és egy ital a bárban. A legdrágább jegyet most 21 990 koronáért találtuk (62 ezer forint), ehhez még egy ital, még két arcpakolás, fürdőköpeny és egy kozmetikai csomag jár. Na meg ha szerencséje van a látogatónak, akkor lubickolás közben még az északi fényt is láthatja. Ez utóbbi nem feláras.
Bár meglepőnek látszik, de már tervezik, hogy újranyissák a Kék Lagúnát; először hétfőn akarták, de a kitörés intenzitása miatt eltolták csütörtökre, majd úgy döntöttek, hogy december 4-ig zárva maradnak. Alighanem nagy élmény lehet egy működő vulkántól egy kőhajításnyira termálfürdőzni, de ennek azért megvannak a veszélyei. Nem csak a lávafolyam, hanem a kitörés során felszabaduló gázok is komoly problémát okozhatnak, a parkoló és az utak megsemmisülése miatt a fürdő megközelítése is nehéz.
Az biztos, hogy a vulkánkitörés miatt rengeteg bevételtől esnek el a Kék Lagúna és maga az állam is. Kérdés, hogy lesz-e újabb kitörés, ha a jelenlegi végre lecsillapodna. A Reykjanes-félszigeten nagyjából 800 évente fordul elő aktív vulkáni működés, és ezek az időszakok akár több évszázadig is eltarthatnak, de mint Harangi Szabolcs korábban elmondta, közben többéves vagy évtizedes szünetek is lehetnek. Azt sem tudni, hogy a térség többi hasadékzónájában is felszínre tör-e a láva. Hétfőn arról számoltak be az izlandi geológusok, hogy ismét megindult a felszínemelkedés Svartsengi térségében. Ez arra utalhat, hogy friss magma nyomul felfelé, de az már a jövő zenéje, hogy lesz-e belőle kitörés. Ez az a térség, ahol az erőmű és a Kék Lagúna is fekszik.
Nyitóképünkön 2024. augusztus 22-ről 23-ra virradó éjszaka a Kék Lagúna felé vezető útjelző utcatábla látható, miközben láva és füst tör ki egy vulkánból Grindavik közelében. Fotó: AFP/ Ael Kermarec
