Viking felfedezők, egykori betelepülők, norvég meteorológusok és egy hazaáruló után most Donald Trump gondolja úgy, hogy kell neki Grönland. De hogyan kerültek oda a dánok, akiké a sziget több mint 600 éve?
Bár már a hetedik kitörés kezdődött a Reykjanes-félszigeten egy éven belül, de most került veszélybe leginkább Izland első számú turisztikai attrakciója, a Kék Lagúna, ami éppen a vulkáni működés területén fekszik. Az országnak bevételre van szüksége, így már azon gondolkodnak, megnyitják a fürdőt, miközben nem messze onnan a lávát próbálják megállítani.
Madártávlatból és közelről is megtekinthető a forrongó lávatenger. Néhány létesítményt evakuálni kellett, de a légi forgalmat nem zavarja.
A korábbi kitörések erősebbek voltak, de így is evakuálásra volt szükség.
Közel 10 éve kísérleteztek a rövidebb munkahéttel a szigetországban. Ott működött, minden szinten, nálunk több próbálkozás is befuccsolt.
A szakadást ezúttal a bevándorlással és az energetikával kapcsolatos ügyekben kialakult nézeteltérések okozták.
A külföldiekből álló csoport két tagját még keresik.
A magyar Balogh Dániel és izlandi párja, Sara Ósk Rúnarsdóttir tavaly decemberben döntötték el, hogy lángosozót nyitnak a szigeten – öt hónappal később már kóstolhatták a magyar street foodot az izlandi (és olykor magyar) kirándulók Sólheimajökullban. Az eldugott gleccser tövében a sajtos-tejfölös-sonkás megy a legjobban, de van hagyományos, vegán, és édes lángos is.
Augusztus elsején iktatják be a hivatalába.
December óta ez az ötödik a Reykjavík-félszigeten.
A két alapkövetelménynek megfelel: elmúlt 35 éves és gyakorlatilag izlandi állampolgár.