Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar Balogh Dániel és izlandi párja, Sara Ósk Rúnarsdóttir tavaly decemberben döntötték el, hogy lángosozót nyitnak a szigeten – öt hónappal később már kóstolhatták a magyar street foodot az izlandi (és olykor magyar) kirándulók Sólheimajökullban. Az eldugott gleccser tövében a sajtos-tejfölös-sonkás megy a legjobban, de van hagyományos, vegán, és édes lángos is.
Gulyásleves lángossal egy kiadós kirándulás után a gleccser lábánál: nem mindennapi környezetben nyitott magyar büfét párjával Balogh Dániel. Izland nem új ötlet volt: Dani 2015-ben egy folyami hajón dolgozott együtt egy kolumbiai fiatallal, aki meggyőzte arról, hogy jöjjön a szigetországba dolgozni. Egy évvel később már séfként dolgozott itt, de többször vágyott arra, hogy egy szép napon ne alkalmazott legyen, hanem belefogjon saját üzletbe is.
Ez lett a Lángos Factory, amit párjával, Sara Ósk Rúnarsdóttir együtt indítottak el három hónapja, és amiről először a Turizmus Magyarországon Facebook-oldal számolt be.
Dani tavaly év végén Romániából rendelte meg az utánfutót, februárban Magyarországon egy hét alatt berendezte a szükséges bútorokkal és konyhai eszközökkel, majd Amszterdamból egy nagy hajóval szállíttatta Izlandra.
Ez sem tűnik egyszerűnek, de váratlan kihívásokkal ezen túl is találkozott. Először ki kellett kísérleteznie a legjobb lángosreceptet az ottani alapanyagokkal – tejfölt szerencsére lehet kapni, egyedül a sajt okozott némi fejtörést. Szerette volna, hogy hasonlítson a trappistára, némi tesztelés és agyalás után az Izlandon kapható laktózmentes sajt váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár az autentikusság jegyében Magyarországról is hozathatna alapanyagot, egyelőre úgy gondolja, nem éri meg. Egyedül a náluk kapható gulyásba való fűszerpaprika az, amiből magyar terméket használ, házit.
De miért éppen lángos?
Daniék tapasztalatai szerint az izlandi átlag street food általában fish and chips, pizza, hamburger vagy hot dog. Ehhez képest szerettek volna valami újat behozni. Azt azért sokszor még el kell magyarázni, hogy mi is az a lángos, Dani nem is igazán talált hasonló ízvilágú ételt az izlandi gasztronómiában.
Kinézet alapján néha azt hiszik az elsőlángosozók, hogy pizzát rendelnek. Ilyenkor azt mondja, hogy egy olajban sült tészta hideg feltétekkel, amit külön kiemel, mert volt olyan, aki kifogásolta, hogy nem olvadt meg a sajt a lángos tetején. A két nemzet konyhájában van azért talán egy hasonlóság: az olajban sült ételek szeretetében a magyarok és az izlandiak is osztoznak, ez is magyarázhatja, hogy nyitottak az emberek Daniék tapasztalatai alapján.
A bódét persze nemcsak izlandiak látogatják, naponta betér hozzájuk legalább 2-3 magyar vásárló is. Daniék ismerik a környezetükben élő magyar közösséget, elmondásuk szerint nagyjából 1500 magyar él Izlandon. Néhány Facebook-csoportban már híre kelt a lángosozónak, az egyedi helyszínre többen emiatt is ellátogatnak.
A vérbeli vendéglátósok lángosozója minden nap nyitva van, kivéve ha a hatalmas széllökések és viharok ellehetetlenítik őket. Egyelőre nyári tapasztalataik vannak, de bíznak abban, hogy már télen is egyre többen fordulnak meg a szigeten.
Bár Dani és Sara a déli parton laknak, és a vállalkozásuk is itt működik, de eredetileg egy másik faluban szerettek volna büfét nyitni, ott viszont nem kaptak engedélyt az önkormányzattól, így esett a választásuk Sólheimajökullra.
A hely a főúttól öt kilométerre van, egy mellékút vezet hozzá. Dani nyolc éven keresztül minden nap itt hajtott el, de csak januárban, vállalkozó ismerőseik javaslatára nézte meg először a helyszínt, ami mellett végül döntöttek. A helyi ÁNTSZ-szel nincs gondjuk, viszont az adózás, az „nagyon kemény” – mondja.
Rossz visszajelzést nem igazán kaptak még, sőt. Minőségi alapanyagokkal, egyszerű menüvel dolgoznak, a helyi átlagkeresethez képest megfizethető árakkal.
A klasszikus sajtos-tejfölös 2100 izlandi koronába, vagyis körülbelül 5500 forintba kerül.
Az eldugott gleccser tövében a sajtos-tejfölös-sonkás megy a legjobban, de van hagyományos, vegán és langusztás is az étlapon, desszertként pedig pillecukorral, Nutellával, banánszeletekkel telepakolt lángost kínálnak. Az üzletet jelenleg ketten viszik. Dani és barátnője minden nap autóznak legalább 40 percet, de nem bánják – ahogy mondja, ekkor még alig közlekednek az utakon, ilyenkor szokta összeszedni a gondolatait, felkészül a napra.
