A T-mobile Pulse elnevezésű készülékét mindössze 50 ezer forintért (és két év hűségért) vihetjük haza, és ez az ár rendkívül csábító lehet egy okostelefonért, különösen ha még a tudását felsoroló listára is vetünk egy pillantást: Android operációs rendszer, GPS, HSDPA, wifi, Bluetooth, 3.2 megapixeles autofókuszos fényképezőgép, mozgásérzékelő és 3,5"-os (480x320 pixel felbontású) érintőképernyő. A szívét egy 528 MHz-es ARM processzor adja, és a készülék 256 MB RAM és 192 MB RAM memóriával rendelkezik.
A telefon valóban sokat tud, de sajnos korántsem mindent, és azt sem pont úgy...

Pofás kézi droid
Kezdjük a külsőségekkel, és legyen ez most egy nagyon szubjektív teszt: nekem teszik. Nem hivalkodó, nem is kifejezetten elegáns, de mégis van benne valami, ami megfogja az embert. A telefont a Huawei gyártja a T-mobile részére, de nem kell megijedni a kínai névtől, elég komoly cégről van szó, és a készülék is rendesen össze lett rakva, ha nem is csúcsminőségű anyagokból. A gombok megbízhatóan reagálnak, és ugyanez elmondható az – elvileg kapacitív – érintőképernyőről is (ha mégsem reagál azonnal, akkor általában a rendszer van éppen valamivel nagyon elfoglalva). Multitouch viszont nincs!

Teljesen jól sikerült külső

A telefon elején a hívások fogadására és megszakítására szolgáló gombok mellett találunk még egy menü gombot és egy, a helyzettől függően funkcionáló home/visszalépés gombot, illetve egy apró görgőt, amelyet az érintőképernyő helyett használhatunk a rendszerben történő munkára.

Két apró csatlakozó

A készülék bal oldalára került a MicroSD bővítőhely (sajnos kártyát nem kapunk hozzá), illetve a ki-/bekapcsolásra szolgáló gomb, míg jobb oldalon a hangerőszabályzót és a fényképező exponáló gombját találjuk. Felül egy műanyag lappal takarták el a 2,5 mm-es jack csatlakozót és a micro USB csatolót.

Darabokban

A készülék hátulján a hangszóró és a fényképezőgép optikája díszeleg, utóbbihoz fotófény vagy Xenon vaku nincs párosítva, de később majd elmeséljük, miért is lenne ez teljesen felesleges...

Belbecs
A Pulse a Google-féle Android rendszert kapta meg, nem a legújabbat, hanem az 1.5-ös verziót, bár nagyon réginek azért ezt sem mondhatjuk.
Az Android alapból hat virtuális asztalt kínál fel, amelyeken tetszőlegesen helyezhetünk el widgeteket (zenelejátszó, képkeret stb.), ikonokat (alkalmazások, névjegyek, linkek stb.), vagy widcardokat (ezek amolyan interaktív elemek, például azonnal lapozgathatjuk a legutóbb készült fotókat stb.).

A virtuális asztalok egyike

A hat felületet kedvünkre berendezhetjük, így a végére egy nagyon kényelmes kis munkaasztalt kapunk. A rendszer maga is rendkívül kényelmesen használható, és alapból elérünk szinte minden Google-szolgáltatást vele: Gmail, Google Maps, Google Talk, Youtube stb. De a megszokott dolgokról sem kell lemondanunk, hiszen van naptár, címjegyzék, számológép, jegyzettömb, e-mail-kliens, fájlkezelő, galéria (JPG, PNG, GIF), videolejátszó (mp4, h.264), zenelejátszó (mp3, aacm amr, midi, eaac+), SMS, MMS, ébresztőóra stb. A telefon képes megnyitni olvasásra az elterjedt dokumentumformátumokat (DOC, XLS, PDF stb.), képfájlokat, videókat, hangfájlokat, akár csatolásként érkeznek mondjuk egy levélben, akár letöltjük azokat a mobil böngészőben, esetleg az otthoni gépünkről másoljuk a telefonra őket. Szerkeszteni alapból nem tudunk, de a Documents to Go irodai csomagot megvásárolhatjuk, ha szükségét érezzük a teljes mobil iroda kialakításának.

Interaktív objektumok

Sőt az Androidhoz rengeteg további alkalmazást tölthetünk le, többségében ingyen. Ezt ráadásul kényelmesen megtehetjük közvetlenül a telefonról, a Market alkalmazás elindításával. Ehhez ugyan internet kell, de a Pulse gyorsan dolgozik mobil nettel, és rendkívül egyszerűen csatlakoztatható wifi hálózatokhoz is, így ezen elvileg nem múlik a boldogságunk.

Összeválogathatjuk, mi a fontos számunkra

Az alkalmazások jól használhatók, még a böngészés is kellemes vele (Flash támogatás nincs benne), a képnézegető, a zenelejátszó és a videolejátszó is kézre áll. A zenelejátszó alkalmazásból viszont hiányzik az equalizer, a videolejátszóból pedig nagyon hiányoltam az iPhone-nál megszokott nagyítási lehetőséget, hogy egy mozdulattal eltüntethessem a film alatt és fölött húzódó fekete csíkot, és valóban beterítse a teljes képernyőt a látvány.

Naptár

A rendszer amúgy megbízhatóan működik, bár hajlamos belassulni, ha váltogatunk a programok között. Összeomlást viszont egyszer sem produkált. Véletlenszerűen letöltöttem jó pár plusz alkalmazást is, azok is megbízhatóan futottak, egyedül a Frodo C64 emulátor viselte nehezen, ha álló helyzetből hirtelen fekvőbe váltottam a telefon elfordításával.

Rengeteg alkalmazást letölthetünk, ingyen

Extraként kapunk digitális iránytűt (több alkalmazást letölthetünk hozzá) és gyorsulásérzékelőt is, utóbbit sok játék kihasználja.

Szinkronizálás
Egy okostelefon esetében a számítógéppel való szinkronizálás lehetősége meglehetősen fontos momentum. A Pulse esetében egy mini CD-t kapunk, ami nekem kicsit előrevetítette, hogy maces alkalmazást erre valószínűleg nem tettek, mert a tálca nélküli meghajtóba ezt elég rizikós lenne betenni. No de nem hátráltam meg, PC is van a családban, így hozzáfértem a PC Suite elnevezésű kis alkalmazáshoz, amely Windows XP alatt hibátlanul megoldja a szinkronizálást a telefon és mondjuk az Outlook vagy a Windows címjegyzék között.

Nincs túlbonyolítva a szinkronizációs program

Windows 7 alatt nálam elvérzett két gépen is. Állítólag némi trükközéssel megoldható a dolog, de amondó vagyok, hogy ebben a kategóriában trükközzön a nyavalya, hiszen nem a rendszergazdák alkotják a célközönséget.
OS X-en szintén nem lehet mit kezdeni a telefonnal alapból, de már készül a MissingSync for Android elnevezésű szoftver (persze nem ingyen), amelynek segítségével Windows 7 és OS X alatt is „secperc" alatt megoldható a szinkronizálás, és nemcsak a naptár és címjegyzék esetében, hanem akár az iTunes-szal és a jegyzetekkel is. Kár, hogy ez nem jár majd a telefonhoz alapból...
A fenti problémák csak a naptár- és címjegyzék-szinkronizálásnál merülnek fel a Windows XP kivételével minden más rendszeren, de mint USB-s háttértárat, természetesen alapból használhatjuk bárhol, bármikor a telefont, így zenét, videót, fájlokat feltölteni így is kiválóan lehet, de akár a Bluetooth segítségével is megoldható mindez.

Szinkronizációs megoldás külső gyártótól

A helyzet egyébként részben menthető, van ugyanis az Androidnak egy remek tulajdonsága, amely rendszerfüggetlenül használható szinkronizálási megoldást kínál, ez pedig az online Google alkalmazások használata. Nevezetesen, ha van Gmail-fiókunk, akkor van Google Calendar elérésünk is, a hozzá tartozó címjegyzékkel együtt. No mármost ezekkel szerencsére egyszerűen szinkronizálhatók a telefon PIM alkalmazásai (akár automatikusan, akár általunk indítva), így a naptárbejegyzések, névjegykártyák ezzel a megoldással naprakészen tarthatók a telefon és a Google alkalmazások között. Az OS X felhasználóknak pedig innen például már csak két kattintás engedélyezni a Snow Leopard címjegyzékében és naptárában a Google-szinkronizálást. A megoldás remekül működik.
Extraként az Exchange szerverek használatát is támogatja a telefon, kapunk hozzá megfelelő alkalmazásokat, előre telepítve. A CD-n egyénként találunk egy plusz szoftvert, amelynek a segítségével modemként használhatjuk a telefont, illetve egy korrektül összeállított, magyar nyelvű kézikönyvet is, PDF formátumban.

Szövegbevitel
A másik érzékeny pont egy ilyen telefonnál a szövegbevitel, amit a Pulse-on akár tökéletesnek is mondhatnánk, csak éppen a magyar karakterek bevitelével akadnak gondjai (amúgy maga a rendszer sem „tud" magyarul).
Az Android saját virtuális billentyűzete kényelmetlenül, de azért engedi elérni a magyar karakterek egy részét, csak éppen az ő és ű betűkről kell lemondanunk, vagy legalábbis beérni „kalapos" társaikkal.

Kényelmes szövegbevitel, ékezetek nélkül

Az alap helyett érdemesebb a TouchPal elnevezésű virtuális billentyűzetet használni, ami nagyon kényelmesen használható (a gomboknál egy lefelé irányuló simítással lehet például elérni a másodlagos karaktereket), ráadásul egy mozdulattal válthatunk több elrendezés között. A TouchPal egyetlen hátulütője, hogy itt azután már egyáltalán nem tudunk ékezetes karakterekkel dolgozni.

Android: apró előnyök és hátrányok
Az Android 1.5 tehát remek kis rendszer, temérdek ingyen letölthető alkalmazással, de a fenti szinkronizálási és nyelvi hiányosságok azért némileg levonnak a használhatóságából. Ettől függetlenül, aki amúgy is használja a Google online alkalmazásait, és nem jön zavarba, ha ékezetek nélkül kell írnia, annak tökéletes választás. A wifi, a bluetooth, a GPS kényelmesen kapcsolgatható, a lapozható home-screen szinte tökéletesen „belakható".
A menü gombra beugró menüpontok mindig az éppen előtérben lévő alkalmazástól függnek, ami praktikus és könnyen megszokható elgondolás.
Kevésbé előnyös a címjegyzék képre kihegyezett kedvencek listája, amelyben ha nem rendeltünk minden kedves ismerőshöz fotót, az életben nem találjuk meg, akit keresünk.
Szerencsére van hagyományos listás nézet is, és létrehozhatunk csoportokat is a címtárban, de azért erősen látszik a közösségi létforma begyűrűzése az Androidban. Persze aki minden fontos ismerőshöz fotót rendel, annak ez nem jelent problémát (ő majd inkább azzal szembesül, hogy némileg akadozva működik ez a cover flow-szerűen lapozható funkció a Pulse-ban). Nekem végül az tűnt a leghasználhatóbb megoldásnak, hogy kilinkeltem a legfontosabb névjegyeket a home-screen egyik lapjára, a többit pedig csoportokba rendeztem a címjegyzék alkalmazásban.
Az üzenet panel, amelyet egy fentről lefelé irányuló mozdulattal hívhatunk elő a fejlécből, a maga módján praktikus, bár én jobb szeretem, ha azonnal a képembe vágja a telefon minden közlendőjét, különben hajlamos vagyok elfelejteni, hogy egyáltalán akart valamit (ez totálisan ízlés és megszokás kérdése).
A számítógéphez csatlakozáskor egyébként ugyanitt végezhetjük el a telefon háttértárként való csatolását és lecsatolását is, egyetlen érintéssel.
Navigációra egészen jól használható a Pulse, bár alapból csak a Google Mapset kapjuk. De ha kell, akár iGo is van Androidra, de ezt tesztelni most sajnos nem tudtam.
Furcsa, hogy a címjegyzékben én sehogy sem tudtam mondjuk cégre vagy a megjegyzés rovatba írt szövegrészletre keresni, pedig aki hozzám hasonló névmemóriával rendelkezik, annak ez hasznos funkció lenne. Szerencsére a Servo Search alkalmazásban ez megoldható. Ezzel a telefon teljes tartalmában kereshetünk kifejezésekre.

A leggyengébb láncszem
A helyzet az, hogy dacára a fenti problémáknak, én még mindig kifejezetten pozitívan álltam a készülékhez, mert hát, ha kicsit macerásan is, de végül mindenre találtam megoldást, és ezután – egy-két belassulást leszámítva – flottul működött minden.
Tartott ez mindaddig, amíg meg nem próbáltam fotózni és videózni...
A fényképezőgép szoftvere nagyjából egy csiga tempójában indul, ami leginkább arra jó, hogy lekéssünk minden hirtelen történt eseményt, amit esetleg megörökíthettünk volna.

Az autofókusz nagyjából ezt a tempót követi, évekig tart, mire kitalálja, mire fókuszáljon, és ha a zöld keret megjelenése után az exponáló gomb megnyomásakor akár csak egy kicsit is megremeg a kezünk, annak a képnek már annyi. Elmosódott maszlag lesz belőle.
Gyerekeket maximum 1 éves korig tudunk fotózni, amíg még mellőzik a hirtelen mozdulatokat, mert a mozgó célpont a Pulse fényképezőgépének legnagyobb ellensége.

Az esetleg nem elmosódó képek minősége azért nem olyan rossz, bár nem kiemelkedő, viszont biztos kézre és zen körülményekre van szükség az előállításukhoz.
Videót készíteni maximum 352x288-as felbontásban tudunk, szintén nem túl kiemelkedő minőségben. Az elkészített mintaképeket és videókat innen lehet letölteni.

Összegzésül
Ár/érték arányt nézve a Pulse nem feltétlenül olyan jó vétel, mint amilyennek elsőre látszik, de ha olcsón akarunk hozzájutni egy Androidos készülékhez, és vele egy szekérnyi ingyenes mobil alkalmazáshoz, akkor megéri befektetni (különösen, ha a Google online alkalmazásait is használjuk). Az 1500 mAh-es akkunak köszönhetően átlagos felhasználás mellett (zenehallgatás, levelezés, telefonálás) elvileg jól bírja, de ha minden funkciót állandóan bekapcsolunk, és videókat is nézünk, egy nap alatt is könnyedén lemeríthető.
A legújabb Androidot szívesebben láttam volna rajta, arról egyelőre semmi információt nem találtam, hogy frissíthető lesz-e a készülék. Majd kiderül...
Mindent egybevetve nem hibátlan kütyü a T-mobile Pluse, de kétségkívül megszerethető!