2009. szeptember. 09. 18:21 MTI Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 09. 19:00 Tech

Egyedülálló úszó szélturbina Norvégiában - videó

Felavatták a világ első tengeri, úszó szélturbináját az Északi-tengeren, a norvég partok közelében. A lebegő turbina várhatóan néhány héten belül kezdi meg az áramtermelést.

A Hywind elnevezésű turbina - mely 65 méter magas, súlya pedig 5300 tonna - mintegy tíz kilométerre lebeg a Norvégia délnyugati partjainál található Karmoy-szigettől. A szélturbina egy vízen lebegő talpazaton áll, melyet három kábel horgonyoz a tengerfenékhez. A talapzat egyensúlyát a belsejében elhelyezett víz és kövek biztosítják.

A StatoilHydro norvég olajipari óriáscég a következő két évben teszteli a Hywindet, mielőtt további úszó szélturbinákat épít nemzetközi összefogásban. A technológiát Japánba, Dél-Koreába, Kaliforniába, az Egyesült Államok keleti partjaihoz és Spanyolországba exportálják a tervek szerint.

A Hywind 120 és 700 méter közötti vízmélységnél alkalmazható, ezáltal a partoktól sokkal messzebbre kerülhet a szélturbina, mint ahol a hagyományos, statikus turbinák működnek. Akár olyan messze is kerülhet, hogy nem látszik a partról és zaja sem hallatszik el a lakott területekig.

A 2,3 megawattos turbinába 46 millió eurót (közel 12,5 milliárd forintot) fektettek be, így jelenleg sokkal költségesebb megoldásnak tűnik, mint stabil társai. A beruházó képviselője szerint azonban le tudják majd faragni a lebegő szélturbina árát annyira, amennyibe a mintegy 60 méteres mélységig használható fix szélturbina kerül most.

A StatoilHydro közlése szerint néhány héten belül megkezdi az energiatermelést is a kedden felavatott úszó szélturbina.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.