Tech techline.hu 2009. szeptember. 09. 05:55

Dolgozzunk kibelezett notebookon!

Pusztán a félreértések elkerülése végett tisztázzuk: nem a világ legvékonyabb notebookjára gondolunk.

Pusztán a félreértések elkerülése végett tisztázzuk: nem a világ legvékonyabb notebookjára gondolunk. A vékonykliensek a szerver alapú, leginkább vállalati informatika eszközei. Lényegük, hogy önmagukban szinte semmire sem képesek, mivel alapvetően minden alkalmazást, sőt a rendszert is egy központi szerveren találunk, maga a hardver pedig a végsőkig lebutított.
A megoldás nem új, de eddig nem mondhatjuk, hogy - legalábbis Magyarországon – gomba módra szaporodott az ilyen technológiát használó cégek száma. Ám az utóbbi időben ismét egyre többet hallani a dologról, így azután amikor a Navigátor Informatika Zrt. felajánlotta, hogy kipróbálhatjuk a megoldás egy mobil, azaz notebookon futó változatát, kapva kaptunk az alkalmon.

Asztali gépek esetében ugyanis nem nagy kunszt összerakni egy jó sebességgel működő vékonykliens rendszert, hiszen a gyors hálózaton az adatok megfelelő sebességgel „száguldozhatnak" rendeltetési helyükre. Mivel ezek a gépek minimális hardvert tartalmaznak, sőt, még a rendszert is a szerverről érik el, a fejlesztési és licencelési költségeket drasztikusan lehet velük csökkenteni, a rendszergazdák örömére pedig távolról is kiválóan menedzselhető minden (ráadásul akár egy „mini stábbal" is). A frissítések, telepítések is egyszerűsödnek, a felhasználók által illegálisan telepített programok pedig a múlt rémei lesznek admin körökben.

Pont, mintha hétköznapi notebook lenne... pedig nem az...

Az adatok nem a kliens gépeken, hanem a szervereken tárolódnak (lévén, a kliensekben még merevlemez sincs). Alacsonyabb fogyasztás, egyszerű menedzselhetőség, időtálló hardverpark (akár öt évre is megspórolhatjuk a fejlesztési költségeket, a hibalehetőségek száma is jóval kevesebb), nagyobb biztonság. A Navigátor Informatika Zrt.-től például kifejezetten erre a célra gyártott vékonyklienseket bérelhetünk, amelyek közül a normál méretű alig nagyobb három egymás mellé rakott DVD toknál, a legkisebb pedig beépíthető a konnektor helyére. Szóval még csak a helykihasználásra és a zajra sem lesz panaszunk.

No de mi van akkor, ha a cég egyes munkatársainak terepre is kell járniuk? Mit lehet csinálni egy kibelezett notebookon?
A tesztre kapott Fujitsu-Siemens notebook meglehetősen üresnek tűnt, nem volt benne merevlemez, csak egy SSD kártya, és azon a Navigátor Zrt. saját Linux alapú - erősen lecsupaszított - rendszere. Lecsupaszított alatt most azt értjük, hogy amikor feláll a rendszer, mindössze két ikont és egy hardverinformációs panelt látunk. Utóbbin figyelemmel lehet követni az adatforgalom sebességét (a gép 3G-s mobil neten keresztül csatlakozik a világhálóhoz), a memória adatait, a processzor terheltségét, az akku töltöttségét stb.
A két ikon közül az egyik a Firefox linuxos változatának elindítását szolgálja, így akár rögtön internetezhetünk is a mobil neten, míg a másikkal a távoli szerveren munkára váró Windows XP-t indíthatjuk el (Citrix kliensen keresztül). 

És hát itt van a kutya elásva, mert míg a cégnél felállított vékonykliensek a gyors interneten keresztül gyorsan csatlakoznak a szerverhez, addig a notebook esetében a működési sebességet rendkívüli módon befolyásolja a mobilinternet sebessége. Ha olyan helyen vagyunk, ahol lassú a kapcsolat, még egy cellaváltásra is várnunk kell kicsit az Excelben (önmagában az adatforgalom nem óriási, hiszen távolról mi javarészt csak „képernyőképeket" kapunk, de azért minél gyorsabb a hálózat, annál jobb).

Lecsupaszított Linux fogad elsőre

Ha a kapcsolat megfelelő sebességű, akkor a vékonykliens megoldás meglepően flottul működik. Egy idő után pont úgy érezzük, mintha egy hétköznapi, csak kicsit lassú notebook előtt ülnénk, és a telepített rendszeren dolgoznánk. Pontosabban majdnem, mert a vékonykliens rendszerek esetében a központi házirendek és a hardver korlátaival is szembe kell néznünk. Nem lesz itt munka közbeni videózás, de nem ám, mert arra alkalmatlan a hardver, és nem fogjuk az anyagokat memóriakulcsra másolni, mert azt meg nem engedi a rendszer. Minden a központban tárolódik, távoli szerveren, aminek megvan az az előnye, hogy ha elhagyjuk a gépet, az életben nem szednek le róla semmit (tulajdonképpen hasznát sem veszik) a „becsületes" megtalálók, mi pedig kapunk egy csere gépet a cégtől, s ott folytathatjuk a munkát, ahol abbahagytuk. Bár ez elsősorban a cégnek jó hír, nem a felhasználónak...
Ha valakinek éppen internetezni támad kedve, érdemes a Linux rendszerben rendelkezésre álló Firefoxot igénybe venni ahelyett, hogy csatlakozna a céges hálózatba, hiszen így nagyjából olyan, mintha egy hétköznapi gépről neteznénk. Minden máshoz persze be kell jelentkeznünk a Citrixen keresztül és a VPN-es Windowson ügyködni.

Felhasználói szempontból egy vékonykliens notebook nem nagy örömforrás, tényleg csak dolgozni lehet rajta, és azt is csak akkor, ha megfelelő az adott helyen a mobilinternet sebessége (ez mondjuk arra a gépre vonatkozik, amelyet mi kaptunk tesztre, mert hamarosan lesz a mobil internet mellett wifis és vezetékes hálózati kapcsolatra is képes változat is). Szóval, aki terepre vonul ezzel a géppel, az reménykedjen, hogy az adott helyen minden klappol, különben kínlódás lesz elérni az központot és a fontos adatokat, alkalmazásokat.
Mindemellett az vitathatatlan előny, hogy bárhová is vessen minket a sors, ugyanazt a rendszert használhatjuk, amelyet megszoktunk, és mindent ott találunk, ahová tettük. Kényelmesen használhatjuk a kedvenc számlázó programunkat, elérjük vele az adatbázist, megy az Office és minden, amit a központi szerveren a rendszergazdák (és persze a cégvezetés) engedélyezett a számunkra. Ha mi Linuxon akarunk dolgozni, akkor a központban lecserélik nekünk Linuxra a távoli, virtuális rendszert és dolgozhatunk azon, ha Windows XP helyett a Vistát favorizáljuk, akkor azon. Lényeges dolog nincs a notebookon, nagyjából olyan, mintha egy mozgatható monitor lenne billentyűzettel és egérrel, s a hozzá tartozó gépet és rendszert kilométerekkel távolabb hagytuk volna.

A Citrix ikonra kattinva indíthatjuk el a virtuális Windowst

A hardver ennek köszönhetően sokkal lassabban avul el, mint a hagyományos környezetben, és kevesebb a hibalehetőség is, ha pedig egy kliens mégis kidőlne a sorból, pillanatok alatt lehet pótolni.

Mindent egybevetve, a vékonykliens megoldások használata a hálózatok ugrásszerű gyorsulásának köszönhetően mára már kifejezetten megfontolandó lehetőség. Egy 10 fős cég esetében például már komoly megtakarításokat lehet vele elérni (nem csak a hardverpark tekintetében, hanem energiafelhasználás szempontjából is).
A mobil megoldás, ha nem is tökéletes, de használható. Mi jól elvoltunk a tesztgéppel, bár amikor lassabb mobil kapcsolatba ütköztünk, azért volt, hogy kicsit belassult az élet. Ezen segíthet, ha majd elérhetővé válik a wifis és kábeles internet kapcsolatra is képes változat.
Ha mást nem is, azt viszont sikerült bebizonyítani, hogy lehet dolgozni kibelezett notebookon is, legfeljebb nem akkora öröm, mint egy „hagyományossal”.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.