Holdra szállás 40 éve: hétfőn este tízkor landol a virtuális Apollo-11
Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi tette után négy évtizeddel a szakértők megosztottak: egyesek a Mars, mások a Hold újbóli meghódítását tartják fontosabbnak. Egy biztos: a Föld kísérőjének felfedezéséhez kapcsolódó történetek a mai napig lebilincselik a tudomány és az űrkutatás iránt érdeklődőket. A jubileumra összegyűjtöttük a holdra szállással és az égitesttel foglalkozó beszámolóinkat, valamint néhány újdonságot.
Éppen két héttel a negyvenedik évforduló előtt küldte el a Holdról készült legújabb fotókat a NASA Lunar Reconaissance Orbiter (LRO) nevű űrszondája, amely a Felhők Tengerét, a Mare Nubiumot vizsgálat közelebbről. Az LRO nem „egyedül” utazott, társa, a Lunar Crater Observation and Sensing Satellite (LCROSS) a fellövéshez használt rakéta végfokozatának becsapódását vizsgálta, emellett vízjeget is keresett a Holdon.
A korábbi vizsgálatok során találtak már vizet, ugyanis az Apollo 11, 15 és 17 küldetéseiről visszahozott kőzetmintákban vízmolekulákra bukkantak. A vizsgálatok eredményeit elemezve a kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Hold és a Föld valaha egy égitestet alkothatott.
Neil Armstrong fotója az amerikai zászlóval pózoló Buzz Aldrinről © NASA |
Nem csak az amerikai űrügynökség vizsgálja rendületlenül Földünk hűséges társát. A japán űrkutatási hivatal, a JAXA például 2007 szeptemberében indította útjára a SELENE (Selenological and Engineering Explorer), vagy japánul Kaguja nevű űrszondát, amely a Hold eredetét és fejlődését kutatja majd, emellett az égitest jövőbeli hasznosításának előkészítése érdekében a felszín összetételére vonatkozó mérési adatokat gyűjt.
A kínai űrprogram vezetői sem tétlenkedtek, s bő egy hónappal a Kaguja után fellőtték a Csang-o ji-hao (Holdistennő) nevű szondát, amely egy három fázisú program első lépcsőjét jelentette. A következőkben először újabb űrjármű landol az égitesten, majd 2012 után robotszonda szállítaná vissza a Földre a begyűjtött kőzetmintákat.
A holdra szállás magyar tálalása |
A magyar sajtó a szovjet hadicélok rekálmozásával, valamint a Luna 15 űrszondáról szóló tudósításokkal igyekezett háttérbe szorítani az amerikai űrkutatás sikerét. Olvassa el a múlt heti HVG-ben megjelent cikket! Tovább>> |
Ez visszavetheti a NASA ambiciózus terveit, amelyek szerint 2018-ig négy űrhajóst juttatnának a Hold felszínére. Egy 2005 szeptemberében született bejelentés szerint 2017-ig az USA mintegy százmilliárd dollárt költene holdkutatásra. Ekkor azonban még nyoma sem volt a gazdasági világválságnak, s a krízis – valamint az űrsiklóprogram egyre közelgő lezárása – miatt a NASA jelentősebb megszorításokra kényszerült.
A Hold újbóli meghódítása tehát egyelőre ingatag lábakon áll, noha a technológia fejlődésének köszönhetően 1969. július 20-a óta már számos új információt megtudhattunk az égitestről. A Hubble űrteleszkóp például 2005-ben olyan ásványi anyagokat fedezett fel a kőzetek tanulmányozása során, amelyből emberi felhasználásra alkalmas oxigént lehetne előállítani.
Erre pedig szükség is lehet, ugyanis a három „űrhatalom” – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – már előre dörzsöli a tenyerét a Holdon talált – s bolygónkon meglehetősen ritka – hélium-3 kitermelésének lehetősége miatt. Ez az anyag a jövő erőművének jósolt fúziós reaktorok fűtőanyaga lehet, s jelenleg annyira drága, hogy egy kilogramm akár négymillió dollárba is kerülhet.
Ehhez persze még komoly fejlesztésekre lesz szükség, s ezek egyik első lépése lehet az a NASA által kifejlesztett szerkezet, amelyet afféle holdbéli serpaként használhatnak majd az égitest felszínére visszatérő asztronauták. Az A.T.H.L.E.T.E. nevű szerkezet nemcsak a csomagokat és az űrhajósok lakókapszuláját szállítja majd, de fúrni és rakodni is képes lesz. A gépezet hat, egymástól függetlenül működtethető kerekes lába segítségével közlekedik, amelyeket – ha a terepviszonyok úgy kívánják – fékekkel rögzítve akár lépegetésre is lehet használni. Ennek köszönhetően egyaránt boldogul a sík és a sziklás terepen is. Az A.T.H.L.E.T.E. nagy segítséget jelenthet a Holdra tervezett oázisok építése során is, ahol a tervek szerint friss zöldségeket termesztenének. A Paragon nevű program első tesztjei 2012-ben indulnak majd.
Az A.T.H.L.E.T.E. a lakókapszulával és a kerekére erősített fúrófejjel © hvg.hu |
A Holdat azonban nemcsak az emberiség nagyívű hódító terveinek célpontjaként tartják számon, hanem a Földön élő fajok utolsó lehetséges mentsváraként is. Az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője 2006-ban úgy nyilatkozott, hogy nukleáris holokauszt vagy a Földbe csapódó aszteroida pusztításának kivédésére szükség lenne végső menedékre a Holdon, amelyben minden egyes növény- és állatfaj DNS-ét el kellene helyezni, akárcsak Noé bárkájában. A Smart 1 nevű program a túlélés bázisa lehetne egy végzetes, az egész Földet sújtó katasztrófa esetén, amely után a Holdon tárolt genetikai állomány segítségével lehetne ismét benépesíteni a bolygót.
Bár sci-fibe illő elgondolásnak tűnik, nem ez a legelrugaszkodottabb elgondolás, ami a Holddal kapcsolatban napvilágot látott. Tavaly Edgar Mitchell, a hatodik űrhajós, aki az Apollo 14 legénységeként lépett a Holdra, a brit Kerrang nevű rádiónak adott nyilatkozatában azt állította: hiába próbáltak meg velünk kommunikálni idegen civilizációk képviselői, egyes kormányok közbelépésének következtében egyik alkalomra sem derült fény. A NASA tudósa úgy fogalmazott, hallott elég információt ahhoz, hogy tisztában lehessen a ténnyel: már látogatták meg idegen civilizációk a bolygót, az UFO-jelenség pedig nem csupán kacsa.
Kacsának bizonyult ugyanakkor egy Neil Armstrongnak tulajdonított mondat. A történet szerint a Holdra lépő első ember legendássá vált aranyköpésén – „kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – kívül azt is mondta volna: „sok sikert, Mr. Gorsky”, s a houstoni irányítóközpontban tapasztalható általános megrökönyödés ellenére több mint 25 évet kellett volna várni, mire fény derülhetett a titokra. Az Urban Legends legendavadász weboldal szerint azonban bizonyítható, hogy az Apollo 11 parancsnokának száját soha nem hagyták el az utóbbi szavak. A közel 79 éves asztronauta napjainkban visszavonultan él, s hacsak teheti, kerüli a nyilvánosságot. Sikeres visszatérése után a republikánusok és a demokraták is megkeresték, hogy vállaljon politikai szerepet, ám ő űrhajós kollégáitól, John Glenntől és Harrison Schmidttől eltérően elutasította a lehetőséget. Érdekesség, hogy 1979-ben egy szerencsétlen baleset során leszakadt a jobb gyűrűsujja, amikor jegygyűrűje beleakadt kisteherautója egyik kiálló alkatrészébe. Armstrong nem esett pánikba, lejegelte az ujjat, amelyet végül Louisville egyik kórházában sikeresen visszavarrtak a helyére.
A legendás fotó a Hold felszínén álló Neil Armstrongról - Buzz Aldrin a sisakban tükröződik © NASA |
Armstrong társa a Holdon, Buzz Aldrin jóval aktívabb életet élt, miután 21 éves szolgálati múlttal a háta mögött nyugállományba vonult. Egy ideig az amerikai légierőnél dolgozott, majd sikeresen lábalt ki az ismertsége következményeként kialakult depresszióból és alkoholizmusból, s az űrkutatás elkötelezett támogatójaként kezdett szerepelni különböző fórumokon. A holdra szállás negyvenedik évfordulójának tiszteletére pedig egészen meghökkentő húzásra szánta el magát: Snoop Dogg, ahip-hop sztár, Quincy Jones, Talib Kweli és Soulja Boy közreműködésével elkészítette a Rocket Experience című számot, amely lehetőséget nyújtott számára, hogy rapperként is kipróbálja magát.
Negyven év telt el, amióta Armstrong és Aldrin – tévénézők millióinak aggódó tekintetétől kísérve – meghódították a Holdat. Az általuk, valamint az űrkutatásban pionír szerepet vállaló megannyi szakember által elért tudományos eredmények előtt tiszteleg a világ a mai napon. Érdemes megtekinteni a We Choose The Moon nevű weboldalt is, ahol múlt hét csütörtökön kezdődött meg a holdra szállás valós idejű szimulációja, amely cikkünk megjelenésének idején éri el végső fázisát. A leszállásra magyar idő szerint hétfőn este 22.16 perckor kerül sor.