A varsói Telekommunikációs Intézet munkatársai a szteganográfiát választották kiindulási pontjuknak, azt a titkosítási módszert, amely révén úgy rejthetünk el képekben vagy zenékben különféle üzeneteket, hogy szabad szemmel (vagy füllel) nem vesszük észre az apró változtatásokat, viszont egy programot használva vissza tudjuk fejteni a kódolt üzeneteket. (Mindez csak az igen látványos megoldása ennek a titkosítási tudományágnak, ugyanis a szöveget további szövegekben vagy akár futtatható programokban is el lehet rejteni. A titkosítás ténye nincs elrejtve, viszont a kellő rejtjel hiányában az eredeti információ nem olvasható.)

Wojciech Mazurczyk, Krzysztof Szczypiorski és Milosz Smolarczyk titkosításra most a TCP protokollt használták - a web, a fájlcserélés és az email is ennek alapján működik. Itt a csomagokra bontott adatok a küldőtől mennek a fogadóig, a fogadó pedig minden csomag után visszajelez a küldő félnek, hogy megkapta az adatot sérülés és változás nélkül. Ha ez nem történik meg (általánosságban véve mondhatunk olyat, hogy ezerből egy csomag elvész), akkor a bizonyos adatcsomagot újraküldik.

A lengyel kutatók RSTEG-nek nevezett módszere ezt használja ki. Mindkét félnek egy különleges programot kell használnia adatküldésre, titkos üzenetet pedig úgy tudnak küldeni egymásnak, hogy a fogadó fél üzenetet küld, miszerint nem bizonyos csomagokat nem pontosan kapott meg. A küldő ilyenkor újraküldi a csomagokat, ekkor viszont már saját üzenetét is "hozzácsomagolja" az eredeti adathoz. A módszert nehezen szúrhatják ki a hálózati forgalmat figyelők, ugyanis ha a csomagküldésben hiba történik, az eredetileg küldött, illetve a hibajavító csomag mérete és tartalma különbözik egymástól -  ugyanez tapasztalható a titkosított üzenet küldése közben is. A kutatók azt a bejelentést tették, hogy Kínában is demonstrálni fogják a rendszert novemberben és pontosan tudatában vannak a ténynek, hogy ez nem csupán tudományos, hanem politikai demonstráció is lesz egyben.