A bacillus pasteurii talajbaktérium nem számít újdonságnak az építőmérnöki megoldások világában, hiszen  a Kaliforniai Egyetem davisi  laborjaiban már két éve bebizonyították: a baktérium által termelt kalcium-karbonát összetapasztja a homokszemcséket. A kutatók a homokot és a baktériumtenyészeteket oxigén és bizonyos tápanyagok segítségével szilárd homokkővé tudták változtatni.

© Magnus Larsson's Dune: Arenaceous Anti-Desertification Architecture

Ugyanezen megoldással dolgozott Magnus Larsson is, aki szerint a megerősített homokkőből hatezer kilométeres falat kellene a Szahara köré vonni - ezzel pedig el is nyerte a Holcim alapítvány Fenntartható Építkezés díját. Larsson nyilatkozata szerint azt reméli, egy nap bizonyos formába és mintába is tudná a homokszemcséket rendezni - olyan építményt kíván készíteni, ami folyamatosan változna hosszú évtizedeken vagy évszázadokon keresztül.

Az építészdiák úgy véli, a baktériumos homokkőfal mentén húzódó dűnék megoldást jelenthetnének több dologra is: vizet és árnyékot adnának, valamint növények és állatok védelmére is szolgálhatnának. A szabadjára engedett baktériumok által beindított biológiai reakciók 24 óra alatt végbemennének, magát a falat pedig egy hét alatt lakhatóvá lehetne tenni.