Üvegházhatást okozó újabb gázt lepleztek le
Egy fertőtlenítésre, kártevő-mentesítésre használt gázról, a szulfuril-fluoridról kiderült, hogy komoly szerepe lehet az üvegházhatás kialakulásának szempontjából. Jó hír, hogy egyelőre még csak keveset gyártottak a vegyszerből, így lehetséges csírájában elfojtani a bajt.
A szulfuril-fluridot a metil-bromid helyettesítésére vezették be fertőtlenítőként a Montreal Protokol értelmében, mivel utóbbiról kiderült, hogy súlyosan károsítja a Föld ózonpajzsát. A metil-bromidot széles körben használták kártevő-mentesítésre a gabonasilókban és olyan száraz területeken, ahol a csepegtető öntözést üvegházakkal ötvözték a párolgás szabályzására.
Most egy kutatás során a szulfuril-fluorid nevű gáz szintjét mérték a légkörben, meghatározták forrását és felbecsülték jövőbeni várható hatásait. A Massachusetts Institute of Technology közleménye felhívja a figyelmet a San Diego-i székhelyű Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársainak a Journal of Geophysical Research című szaklapban megjelent tanulmányára.
„Az ilyen vegyi anyagok nagyon fontosak a kártevő-mentesítés szempontjából mind a mezőgazdaság, mind az építőipar szempontjából” – magyarázta Ron Prinn, az MIT Center for Global Change Science igazgatója, a tanulmány egyik társszerzője. A metil-bromid kivonásával alternatív megoldást kellett keresni, s a választás a szulfuril-fluoridra esett.
Szerencsére még nem használják ipari méretekben © sxc.hu |
A mostani tanulmány elkészültéig senki sem tudta pontosan, hogy a gáz mennyi ideig marad meg a légkörben, miután kiszivárog egy épületből, vagy silóból.
„Elemzésünk kimutatta, hogy akár 36 évig is fennmaradhat, ez nyolc évvel hosszabb idő, mint azt korábban gondoltuk, s jelentős részben az óceánok vizébe kerül végül” – magyarázta Prinn. „Ezért ha olyan mértékben növekszik a felhasználása, mint ahogyan becsültük, komoly problémákat okozhat az üvegházhatást illetően.”
Jelenleg csupán elenyésző mennyiség található a légkörben – 1,5 részecske a billióhoz –, de évente mintegy öt százalékkal növekszik a koncentráció. A kutatókat az aggasztja a legjobban, hogy – mivel komoly mennyiségű infravörös fényt nyel el – 4800-szor olyan hatékonyan fokozza az üvegházhatást, mint a szén-dioxid.
„Szerencsére még időben felfigyeltünk a veszélyre” – tette hozzá a szakember, akinek csapata a NASA által támogatott globális kutatási program (Advanced Global Atmospheric Gases Experiment – AGAGE) keretében fedezte fel a gáz hatását. „Az AGAGE-program nem csak a már ismert gázok koncentrációját vizsgálja, hanem az is a célja, hogy felmérje az új anyagok hatását is, mielőtt a nagymértékű ipari felhasználás megkezdődik.”