Új kifejezések bevezetésével hatékonyabbá válhat az éghajlatváltozásról szóló diskurzus egy új tanulmány szerint.
A haszonállatok által kibocsátott üvegházhatású gázok után adóztatnák meg a gazdákat.
Amerikai kutatók szerint a Vénusz sorsa intő jel az emberiség számára, csak épp nem akarjuk ezt észrevenni.
Megdöbbentő statisztikával szembesít egy jelentés: a világ lakosságának egy százalékába tartozó „szupergazdagok” számlájára annyi üvegházhatású gáz kibocsátása írható, mint az emberiség kétharmadáéra.
Akár egy sci-fi filmbe is illene a NASA legújabb vizualizációja. Megmutatja, amit amúgy nem látunk: légkörünk szén-dioxid-tartalmának folyamatos változását.
Július elején a Földön mért átlaghőmérséklet rekordot döntött (legalábbis 1979 óta), és immár tagadhatatlan a globális felmelegedés. De vajon hogyan hat mindez az emberi szervezetre? A Roehamptoni Egyetem kutatói erre a kérdésre keresik a választ.
Az Atlanti-óceán vizeit jelenleg sújtó példátlan hőhullám a tudósok szerint tengeri fajok tömegeinek észrevétlen pusztulásához vezet, ami a globális felmelegedés súlyosbodásával valószínűleg megismétlődik.
Színes, informatív és igazán sokoldalú a Bloomberg gondozásában futó Data Dash oldal, amely a vitathatatlan klímaváltozásról mutat különböző szempontok szerint összegyűjtött adatokat, amelyek között interaktívan szemlélődhetünk.
Több mint 80 ország írta alá a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó globális célkitűzést, jelentette be Joe Biden amerikai elnök a glasgow-i klímacsúcson. A csatlakozók még ebben az évtizedben 30 százalékkal csökkentenék a szén-dioxidnál sokszorosan károsabb gáz kibocsátását, amivel 0,2 Celsius fokot nyeshetnének le a felmelegedésből.
Klímagyilkos vagy környezetbarát a szén-dioxid, esetleg mindkettő? A démonizált gáznak számos haszna van: az élelmiszeriparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és számos más iparágban nélkülözhetetlen alapanyag, ehhez pedig valahogy hozzá is kell jutni – Magyarország pedig igazi nagyhatalom. És már az sincs messze, hogy egyenesen a fosszilis erőművekből, vagy épp a légkörből válasszuk le a szén-dioxidot, amivel elérhetővé válna a hőn áhított klímasemlegesség.
Több laboratóriumban is közel jutottak ahhoz, hogy atomok összeolvasztásával termeljenek energiát. Viszont újra kiderült, hogy nincs ingyenebéd: a fúziós reaktorok építéséhez hatalmas befektetésekre lesz szükség.
Az egész világ üvegházhatású gázkibocsátásának a 27 százalékáért az ázsiai ország a felelős, 2060-ra ígérik a teljes leállítást.