Ráadásul az új generáció mintegy 60 százaléka nincs tisztában cége IT gyakorlatával sem, vagy nem hajlandó alkalmazni azt – derült ki az Accenture ma publikált tanulmányából. A tanulmány, amely több mint 400 amerikai, három korcsoportra bontott – 14-17, 18-22, és 23-27 évesek – diák és munkavállaló megkérdezésével készült, kimutatta, hogy a kollégákkal, társakkal, barátokkal és családtagokkal való kapcsolattartásban a személyes kontaktussal szemben fokozatosan növekszik a csúcstechnológiájú készülékek használata iránti igény. Az eredmények világosan jelzik az eltérést a cég által biztosított technológiai feltételek, és az ifjú munkavállalók által preferált eszközök között.

A tanulmány legfontosabb megállapításai a ma munkaadói számára különösen fontosak, és a vállalati IT-t közvetlenül befolyásoló következtetésekre vezettek. Vagyis az új generáció maga szeretné megválasztani az alkalmazott technológiát. A már dolgozó és a még tanuló fiatalok egyaránt a maguk által favorizált technológiát, és mobil eszközöket szeretnék használni a munkahelyükön a munkaadó által biztosított technológia helyett. A munkahelyi IT szinte összes kategóriájára a válaszadók több mint 20 százaléka jelentette ki, hogy a munkaadók által rendelkezésre bocsátott technológia nem felel meg elvárásaiknak, míg a 18-22 évesek vizsgált csoportja majdnem egyharmada jelezte, hogy munkavállalóként a számítógép kiválasztása mellett (32 százalék) a használandó technológiai alkalmazásokat is meghatározná (34 százalék).
Az új generációs munkavállalók nem érzik szükségességét annak sem, hogy céges jóváhagyását kérjenek. Arra a kérdésre, hogy jelenleg melyek azok a munkaadó által nem támogatott technológiák, amelyeket munkával kapcsolatos tevékenységeik során használnak, a válaszadó 18-22 évesek a mobiltelefont (39 százalék), a nyílt forráskódú oldalakat (19 százalék), az azonnali üzenetküldést (27 százalék), az online alkalmazásokat (12 százalék) és a közösségi portálokat (28 százalék) nevezték meg. Ugyancsak rendszeresen töltenek le nem-standard alkalmazásokat ingyenes nyilvános weboldalakról, így a nyílt forráskódú közösségek, a „mashup” és “widget” szolgáltatók oldalairól: háromnegyedük például arról számolt be, hogy ilyen weboldalakon keresztül már használt online munkaeszközöket (75 százalék) és online alkalmazásokat (71 százalék) akkor is, amikor ezek az alkalmazások nem voltak elérhetők a munkahelyükön, vagy nem feleltek meg teljesen az igényeiknek.

A legtöbb esetben fontos tényező a vállalati irányelvekkel kapcsolatos oktatás hiánya is. Az összes válaszadónak mindössze 40 százaléka jelezte, hogy munkaadója részletes irányelveket dolgozott ki a munkával vagy az ügyféllel kapcsolatos információk nyilvános weboldalakon való elhelyezésére. A megkérdezettek mintegy harmada (31 százalék) mondta el, hogy nem tudja, létezik-e ilyen szabályzat a cégnél; 17 százalék úgy tudta, hogy munkaadóiknál nincs még ilyesmi, 6 százalék szerint a vállalatuk által közzétett szabályzatok túlságosan bonyolultak, és megint csak 6 százalék állította, hogy a szabályzatot figyelmen kívül hagyva közzétenné a munka- vagy ügyfél-információkat nyilvános weboldalon.

A fiatalabb munkavállalók ragaszkodnak a csúcstechnológiához. A tanulmányban résztvevő összes megkérdezett 52 százalék szerint a legkorszerűbb technológia alkalmazása fontos szempont a munkaadó megválasztásában. A 18-22 éves korcsoport 56 százalék a, illetve a még felsőoktatásban résztvevő 23-27 évesek kétharmada állítja, hogy a legkorszerűbb technológia megléte fontos szempont lesz a munkahely megválasztásánál. 

A vállalatoknak új kommunikációs és együttműködési csatornákat kell biztosítaniuk. Az új generáció elvárja, hogy a munkaadók olyan kommunikációs csatornákat biztosítsanak a vevőkkel és az ügyfelekkel való kommunikációban, mint az online chat, az azonnali üzenetküldés, a mobil sms-küldés és az RSS feedek. Mindössze 6 százalék állította, hogy vállalata biztosítja az online chat és az azonnali üzenetküldés lehetőségét, holott 21 százalékuk szerint szükség lenne ezekre. 5 százalék számolt be arról, hogy cégüknél az sms küldést támogatják, miközben 18 százalék véli szükségesnek, mivel fontos kommunikációs csatornának tartja. Végül csupán 5 százalék jelezte, hogy vállalata biztosítja az RSS feedeket, holott 12 százalék érzi úgy, hogy használná ezt az eszközt.

A privát szféra háttérbe szorul. Minden negyedik, már dolgozó megkérdezett (26 százalék) arról számolt be, hogy nyíltan ír magáról és a barátairól az interneten, és egy hatoduk (17 százalék) megosztja élete apróbb részleteit is a világhálón.

Az e-mail korszak a végét járja. Míg az 23-27 éves csoport hetente átlagosan 9,5 órát tölt munkával kapcsolatos e-mailek olvasásával és írásával, a már dolgozó 18-22 évesek már csak 7,7 órát töltenek el ezzel. A középiskolás diákok és a fiatal hallgatói nemzedék hetente kevesebb, mint két órát töltenek e-mailezéssel, s inkább a szöveges és azonnal üzenetküldést, illetve a közösségi portálokon történő kommunikációt részesítik előnyben.

A blogírás inkább mítosz, mint valóság. Korra való tekintet nélkül csupán heti átlag harminc percet töltenek blogírással a vizsgált személyek. Ez sokkal kevesebb, mint az információk interneten való keresésére, a hordozható készülékek hallgatására, az sms-ezésre, az azonnali üzenetküldésre, a közösségi portálokon történő kommunikációra vagy a virtuális közösségekben való tevékenykedésre fordított idő.

„Az új generáció üzenete világos: ha a jövőbeli munkaadóik meg szeretnék nyerni őket, akkor korszerű technológiát kell biztosítaniuk” – nyilatkozta Gary Curtis, az Accenture Technology Consulting igazgatója. – „Ha pedig a munkaadók nem támogatják a munkavállalók által előnyben részesített technológiát, a kollégák akkor is megszerzik és használják azokat. A legtehetségesebbek megnyerésének és megtartásának érdekében a cégeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen megoldásokat vár el az új munkaerő, illetve meg kell találniuk a módot, hogy munkavállalóikat úgy támogassák, hogy közben a vállalati biztonság se kerüljön veszélybe.”