A felmelegedés és az elsivatagosodás milliókat érint © sxc.hu

A kutató szerint jelenleg 25-27 millió ökológiai menekült lehet világszerte. A politikai menekültektől eltérően sokan hazájukon belül keresnek új lakóhelyet. A magyar származású professzor elmondta: olyan módszerekre van szükség, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy hol és hányan kényszerülnek otthonuk elhagyására környezeti okokból, például azért, mert a klímaváltozás miatt tönkrement a környék mezőgazdasága. "Segíteni csak úgy lehet, ha tudatosítjuk a problémát és számba vesszük, hogy kinek kell segíteni" - mondta Bogárdi János.

Az ilyen helyzetbe került embereket korábban gazdasági migránsnak nyilvánították volna. Pusztán gazdasági okok miatt azonban főként fiatal, képzett férfiak vesznek vándorbotot. "Az ökológiai tényezők által motivált migrációs folyamatok főszereplői ezzel szemben a fejlődő országokban élő szegények, nők, gyerekek és idősek lesznek" - mondta Bogárdi. Ezek a csoportok sérülékenyek, kiszolgáltatottak, a természeti katasztrófákból ezért könnyen hasznot húzhatnak az emberkereskedő hálózatok - tette hozzá az UNU környezeti és emberi biztonsági (human security) kutatóintézetének igazgatója.

A szárazság, az elsivatagosodás, vagy éppen a heves esőzések, áradások és a tengerszint-emelkedés miatt Bogárdiék becslése szerint 2050-ben 200 millió ökológiai menekült él majd a világon. Ez annyi, mint az Egyesült Államok lakosságának kétharmada. Az új menekülttípussal kapcsolatos kérdésekről 80 ország szakemberei tanácskoznak csütörtöktől három napig Bonnban.