Gátolja a spermaképződést a kóla - vagy serkenti
Átlagosan húsz centivel messzebbre ugranak a kutyákon élő bolhák, mint a macskákon lakók – egyebek közt ezért a tudományos felfedezésért adtak az idén IgNobel-díjat az Egyesült Államokban. Az elismerést kapók között magyar is akad: Tóth Ágota, aki a nyálkagombák „gondolkodását” kutatta egy japán csoporttal.
Kólát isznak a díjátadón. Kísérleti bizonyíték |
A bolhák ugrásméricskélésével három francia tudós fáradozott, őket a biológia kategóriájában jutalmazták (vagy büntették) az elismeréssel.
A táplálkozási IgNobelt a chips elektronikus hangzásmódosításáért adták az idén. A krumpliszirom evés közbeni hangjáról van szó, az ezzel fáradozó kutatók az „állottabb” chipset frissnek tűnőnek és ropogósabbnak varázsolják módszerükkel.
A fizikai díj annak a tudósnak jutott, aki matematikai bizonyítással szolgált a haj- és szőrszálak, a hangszerhúrok, drótok, zsinórok törvényszerű összegubancolódásáról.
Közgazdasági citromdíjat kaptak azok a kutatók, akik összefüggést véltek felfedezni a sztriptíztáncosnők peteérése és borravalójuk alakulása között. (Szerintük több pénzt kapnak, ha épp megtermékenyíthetők. Bár ez nincs kiírva rájuk, a férfiközönség mégis megérzi.)
A békedíjon sokan osztoznak: Svájc teljes lakossága, mert elfogadták jogilag, hogy a növényeknek méltóságuk van.
A régészeti témában az a tanulmány került az élre, amely kimutatta, hogy a temetőbogarak képesek tülekedni ásatási leletekért. A gyógyszerek területén az a felfedezés nyert, mely szerint a drágább álgyógyszer hatásosabb, mint az olcsó. A gondolkodáskutatásban egy japán csapat – öt, szigetországi tudós mellett Tóth Ágota – jeleskedett azzal, hogy kimutatta: a nyálkagombák képesek rejtvényeket megfejteni.
A kémiai antidíj kategóriában tökéletes döntetlen született. A díjon osztoznia kellett két tudósnak, egyikük azt fedezte fel, hogy a Coca Cola hatékonyan gátolja a spermaképződést, a másikuk meg azt, hogy nem.
A korábbi díjazottakról itt olvashat!