A 6 millió dollár (888 millió forint) összköltségű expedíciót két évre tervezik. Az idei első "munkamerülést" július 29-re ütemezték, s  szeptemberig további 60 követi.

A csütörtöki próbamerülést kommentálva Anatolij Szagalevics, az expedíció szervezője elmondta, hogy jók voltak látási viszonyok, ám amikor a tengeralattjárók leereszkedtek a tófenékre, felkavarodott az iszap, így a két Mir-nek tovább kellett állnia, hogy kitisztuljon a kép. A két szerkezet 2 órát töltött a víz alatt. A merülést követően elemzik a fedélzeti műszerek működését, s ennek alapján dönt a Lloyd társaság arról, hogy kiadja-e a tanúsítványt a két mini-tengeralattjáró Bajkál-tavi munkájához.

Az expedíció során a kutatók mindenekelőtt a tó egyedülálló növény- és állatvilágát tanulmányozzák: az itt élő 2000 faj fele sehol másutt a világon nem fordul elő. A kutatás másik célja a tófenéken található gejzírek vizsgálata lesz. Úgynevezett gázhidrátot, az üledékben lévő szilárd vegyületet is keresnek, amely meghatározott hőmérséklet és nyomás alatt metánból és vízből képződik.

"Meg kell tanulnunk, hogy hogyan termeljük ki a gázhidrátot" - hangsúlyozta az expedíció szervezője. Mint Anatolij Szagalevics elmondta, a további merülések során a tudósok mellett a szponzorok is lehetőséget kapnak arra, hogy megismerhessék a világ legmélyebb tavának egyedülálló világát.

A két mini-tengeralattjárót 1987-ben építették Finnországban. Azóta 35 expedícióban vettek részt az Atlanti-, a Csendes-, valamint az Indiai-óceánon. 1991 és 1995 között a Mir-1 és Mir-2 segítségével végezték a 3700 méter mélységben nyugvó Titanic vizsgálatát. A merülések során készített egyedülálló felvételeket több filmben is felhasználták, így a Titanica amerikai-kanadai dokumentumfilmben (1995), a Titanic című Oscar-díjas romantikus filmdrámában (1997), a Mélység kísértetei (Ghost of Abbys/ 2003), valamint a Mélység szülöttei (Aliens of the Deep/ 2005) című művekben.

A két tengeralattjáró volt az, amely tavaly augusztusban titánkapszulában orosz zászlót helyezett el a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy Oroszország igényt tart az Északi-sark jégpáncélja alatti kontinentális talapzatra.