Lakható területek után kutat a Marson rövidesen landoló űrszonda
A NASA kutatói aggódva figyelik a Phoenix Mars-szondát, amely megkezdi a végső manővert, mielőtt május 25-én a vörös bolygó sarkvidéki régiójában landolna. A tudósok szorongását fokozza, hogy egyelőre nem tudják, az űrjármű túléli-e egyáltalán a leszállást.
A The Register értesülései szerint eddig csupán kevesebb mint 50 százalékban sikerült biztonságosan lejuttatni egy-egy űrszondát a Mars felszínére.
„Ez nem egy délutáni séta a parkban” – tette hozzá Ed Weiler, az amerikai űrügynökség tudományos misszióit felügyelő igazgatótanács társelnöke. „A Marsra való leszállás nehéz és kockázatos manővert jelent. Bár igyekszünk alaposan felderíteni a landolási zónát, nem zárható ki, hogy egy szikla összezúzza a szondát, de az is elég, ha csak megakadályozza a napelem-panelek nyitását.”
„Számtalan nagy felbontású fotót készítettünk a területről” – tette hozzá Ray Arvidson, a St. Louisban székelő Washington University munkatársa, a Phoenix landolását előkészítő csoport vezetője. „Ez az egyik legkevésbé sziklás terület a Marson, és bizakodunk, hogy nem kell ilyen jellegű problémával megküzdenünk.”
A Phoenixnél északabbra még nem landolt egyik szonda sem © NASA/JPL/Caltech |
A NASA által nyilvánosságra hozott térképen látható, hogy a Phoenix az északi 68-as szélességi fok környékén száll majd le. Ez lesz az eddigi legészakibb landolás a Mars-szondák történetében.
Amikor az űrjármű eléri a vörös bolygó légkörének felső rétegeit, megközelítőleg 21 000 km/h-s sebességgel száguld majd. Ezután a repülésirányítóknak hét percük lesz, hogy egy kulcsfontosságú eseménysort elindítsanak. Ezek között szerepel a légkör súrlódásból fakadó fékezőerő felhasználása, egy óriási ejtőernyő bevetése, illetve a fékezőrakéták begyújtása, amelyek együttesen 8 km/h-s sebességre lassítják a Phoneix-et, mire a szonda eléri a felszínt és leszáll három lábára.
Ha a landolás sikeres lesz, az űrszonda megkezdheti kutatási feladatait, amelyek között szerepel a Mars sarkvidékén felfedezett jégsapka tanulmányozása, esetleges lakható zónák felkutatása, illetve a jégsapka és a kőzetlemezek találkozásnak megfigyelése.
A sikeres kutatás érdekében a Phoneixre számos szenzort és érzékelőt szereltek. A műveleteket többek között sztereokamerák, egy robotkarra szerelt kamera, különféle gázok detektálását lehetővé tévő eszközök, mikroszkópok, elektrokémiai és elektromos vezetőképességet mérő érzékelők, valamint meteorológiai szenzorok végzik.