Záptojásszaggal a biztonságos hibernációért - irány a Mars
Egyhárom évig tartó három évig tartó utazás alaposan megviselné az asztronautákat, nem beszélve arról, hogy nagy mennyiségű ételre és oxigénre lenne szükségük, ez pedig drámaian megnövelné az őket szállító űrhajó méretét és természetesen a költségeket.
A Vörös-bolygó meghódítása előtt még számos kérdésre kell választ találni |
A kórház aneszteziológiai osztályának vezetője, Warren Zapol által vezetett kutatócsoport egereken kísérletezve figyelte meg, hogy a hidrogén-szulfid – a záptojások kellemetlen szagát is előidéző vegyület – hogyan lassítja az egerek metabolizmusát anélkül, hogy az agy vérellátásában problémákat okozna.
„Az egerek nem alszanak” – magyarázta Zapol a Discovery News-nak adott interjújában. „Ha megérintjük a farkukat, reagálnak rá. Olyan, mintha lassított felvételben látnánk őket.”
Természetesen még számos kérdésre kell választ találni, mielőtt megkezdhetnék az egészséges emberekkel végzett teszteket, azonban egy másik területen feltehetőleg már korábban eredményeket produkálhatnak. Ennek az életveszéyles traumatikus sérülések kezelése során vennék hasznát.
„A harctéren megsebesülő katonák hatvan százalékának nincs esélye a túlélésre” – fejtette ki Zapol. „Csata közben, ha megsérülnek, nincsen megfelelő vér és folyadékpótlás, így, mire a kórházba kerülnek, a testük kihűl, s sok esetben már csak a halál beálltát lehet megállapítani. Azonban, ha a trauma után azonnal le lehetne fagyasztani a sebesülteket, azok nagy eséllyel menthetőek lennének, mivel így a legsúlyosabb sérüléseiket – például az aortát – kezelni lehetne az újraélesztés előtt.”
A sürgősségi osztályokon már kísérleteztek az áldozatok hűtésével, azonban olyan mennyiségű hideg vízre lenne szükség, hogy meglehetősen körülményessé válna a gyógyítás, különösen harctéri körülmények között.
„A katonák nem fognak magukkal cipelni 70-100 liter hideg vizet” – mondta Zapol. „De ha például hidrogén-szulfiddal kezelhetnénk őket, máris sokkal jobb lenne a helyzet.”
A kísérletek során a kutatócsoport azt találta, hogy az egerek oxigénfogyasztása, és szén-dioxid kibocsátása 10 perccel azután, hogy hidrogén-szulfidot lélegeztek be, már kimutathatóan csökkent. Ameddig a gázt folyamatosan táplálták a kísérleti kamrába, az egerek állapota változatlan maradt, majd a tiszta levegő helyreállítása után körülbelül 30 perccel normalizálódott a helyzetük.
A kezelés során a szívverésük körülbelül felére esett vissza, azonban nem állt be változás a vérnyomásukban, illetve szívveréseik erősségében sem. A lélegzetvételük száma csökkent, de a vér oxigénszintje nem változott, amely azt jelenti, hogy a létfontosságú szerveket nem fenyegette veszély.
Zapol és csapata a továbbiakban nagyobb emlősökkel, feltehetőleg birkákkal kísérletezik tovább.
„Mielőtt az űrhajósokon tesztelnénk, szeretnénk megbizonyosodni róla, hogy a módszer nagyon, nagyon biztonságos” – nyugtatta meg a kétkedőket a szakember.