2008. február. 20. 14:43 MTI Utolsó frissítés: 2008. február. 20. 14:38 Tech

Tizenéves magyar kutató forradalmi felfedezése

Veszprémtől Bécsen át Göttingenig, Dél-Afrikától Valencián át a Nobel-díj átadási ünnepségig utazott tavaly kutatásai révén a budapesti diák, Spohn Márton. A tehetséges gimnazista egyike a Kutató Diákok Szövetsége (KutDiák) keretei közt, neves tudósok mentori támogatásával kutató ifjaknak.

"A növények kártevőkkel szembeni önvédelmét vizsgálom" – nyilatkozta a fiatal tehetség. "Célom a jelenség kémiai hátterének vizsgálata a szakirodalom és kísérletek segítségével."

A növények önvédelmét a furanolabdánok elnevezésű szerves vegyületcsalád látja el. Ezek reakcióit vizsgálja a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium diákja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A gyakorlatban ez növényi kivonatok kromatográfiás és spektroszkópiás elemzését jelenti, számítógépes modellszámításokat, valamint mikroszkópos szövettani vizsgálatokat.

"Az elvégzett vékonyréteg- és gázkromatográfiás vizsgálatok során azonosítottam az egyes növényekben található furanolabdánokat, megfigyeltem szintézisük utolsó lépését" - mesél kísérleteiről Spohn.

A kutatás eredményeinek komoly mezőgazdasági jelentősége lehet, mert az önvédelmi vegyületek hatásmechanizmusának megismerése elvezethet új, kevésbé környezetterhelő növényvédő szerek kifejlesztéséhez is.

Spohn amellett, hogy éli a középiskolások szokásos életét, tudományos konferenciákon, nemzetközi tudományos táborban vesz részt, szakcikket ír. Szabadidejében sem szakad el a természettől, szívesen túrázik, úszik. Idén esedékes érettségije után reményei szerint az ELTE biológus szakán folytathatja tanulmányait.

A KutDiák mozgalma 1996-ban indult, mára mintegy ötezer középiskolás dolgozik benne kiválasztott mentora támogatásával kutatóhelyek százain.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.