Manapság három olyan jellemző van, amivel biztosan el lehet adni egy...
Manapság három olyan jellemző van, amivel biztosan el lehet adni egy fényképezőgépet: nagy zoom átfogás, minél több megapixel és arcfelismerő rendszer. Az FZ-18 mindhárom feltételnek eleget tesz, de több más jellemzője alapján is sikeres modell lehet.
A tulajdonságait tekintve, egyértelműen az FZ-8 utódjáról van szó, a kétszámjegyű elnevezés ne tévesszen meg senkit! Az FZ-8-hoz képest a fényképezőgépben nőtt a CCD felbontása, amely immáron 8,1 Mpixeles. Nem mintha a korábbi 7,2 kevés lett volna, a piac azonban megköveteli a folyamatos fejlesztést – még ha az olykor felesleges is. Az FZ-18 maximális felbontása így már 3264x2448 pixel. Bár a CCD 4:3-as, a kamera támogatja a 3:2-es és 16:9-es képarányokat is – ilyenkor a sorok száma természetesen alacsonyabb, 2176 illetve 1840. Monitorra, de még nyomtatáshoz is bőven elég ez az információtartalom.
A kamera objektívje természetesen a Leicától származik, a legjobb tulajdonságának pedig a 18x-os átfogás ígérkezik. Azonban ha korábbi Panasonic gépről váltunk, akkor csalódni fogunk, mert nem kapunk másfélszeres nagyítást – például az FZ-8-hoz képest. Kisfilmes méretre átszámítva, a korábbi típusok 432 mm-es gyújtótávolsága ugyanis az FZ-18 esetében „csak” 504 mm-esre nőtt, ami „mindössze” 17%-os többlet. Cserébe a gépet jobban használhatjuk zárt térben, a nagylátószög-állás ugyanis nem 36, hanem 28 mm-ről indul. A viszonylag kisméretű objektív fényereje F2,8 szélesl átószög és F4,2 tele állásban; az átfogást is beszámítva ez jónak mondható. Az objektív része a Mega O.I.S. optikai képstabilizátor, ez főleg tele állásban, valamint rosszabb fényviszonyok mellett eredményezhet élesebb képet, alacsonyabb zársebesség kiválasztásakor is.
Amikor elkezdtük használni a kamerát, két dolog azonnal feltűnt. Az egyik a túlzottan műanyagos hatás, a másik pedig a kissé szerencsétlen méret. A kamera zsebbe túl nagy, kézbe viszont túl kicsi – persze ez ízlés és kézméret kérdése is. A helyzeten javít valamelyest a gombok elhelyezkedése; valamennyi kezelőszervet a jobb hüvelyk- illetve mutatóujjunkkal kényelmesen elérjük. Kivétel a vakunyitó gomb, amely egyedüliként bal kézre esik.
A kamera teljesen manuális módban is használható, a szolgáltatások listájából viszont látszik, hogy a Panasonic sok energiát ölt abba, hogy az automatikus mód is minél jobb legyen. A felhasználók válláról a legtöbb terhet az iA mód veszi le, ezt kiválasztva a kamera minden paramétert automatikusan állít be – többnyire optimálisan. A kamera autofókusz rendszere 11 pontos, ebből az elektronika egyszerre maximum hármat vesz figyelembe. Lehetséges a kézi élességállítás is, ám ez szerintünk a joystickkel nem olyan kényelmes. Az autofókusz rendszer arcfelismerő és arckövető funkciót is tartalmaz, amely akár 15 arcot is képes felismerni – alapvetően arcvonások és bőrszín alapján. Ez a szolgáltatás a tesztek során nagyon jól működött, így kijelenthetjük, hogy például a karácsonyi iskolai/óvodai műsorok esetében az FZ-18-cal nem lesz olyan nehéz gyermekünket követni – még eggyel kevesebb esély arra, hogy homályos lesz a kép. A fényképezőgép intelligenciája itt még nem ért véget, az elektronika képes arra is, hogy a kép elemzése alapján automatikusan kiválassza a portré, természeti, sport és éjszakai témák közül a legjobbat.
Ami a képminőséget illeti, az FZ-18 nem okozott csalódást – a kapott minőség se pozitív, se negatív irányban nem tért el az elvárttól. ISO 100 beállítással a képek nagyon jók, főleg akkor, ha a kamerát szabadtéren használjuk. A bejövő fénymennyiség csökkenésével és/vagy az ISO érték magasabbra állításával a színzaj viszont egyre erősödik. A fényképezőgép ezt egyébként tudná szűrni (a menüben állítható a zajszűrés mértéke), de jobban járunk, ha a hibákat utólag, PC-vel korrigáljuk, ahol több idő és nagyobb számítási teljesítmény áll rendelkezésre, így az eredmény is jobb lesz. Már csak ezért is hasznos, hogy a kamera RAW módban is tud felvételeket készíteni. (Zajszűrésre ajánljuk a NeatImage programot.)
A fényképezőgép menüje továbbra is áttekinthető, a működése azonban még mindig nem elég gyors. Igaz ugyanakkor, hogy az első képet villámgyorsan elkészíthetjük, a bekapcsolástól számítva 1,5 mp-en belül exponálhatunk.
A fényképezőgép saját formátumú akkuja CIPA szabvány szerint 400 képre is elegendő, sok zoommal és vakuval azonban sokkal gyorsabban, akár már 150 kép után is elfogyhat a szufla. Nyaralás előtt tehát érdemes venni egy pótakkut is. A fényképezőgép SDHC kártyára rögzíti a képeket (MMC és SD is használható). Jó nagyot érdemes vásárolni, lévén, hogy JPEG beállítással több, mint 4 Mbájt, RAW+JPEG opcióval pedig több, mint 20 Mbájt helyet foglal egyetlen kép.
A fényképezőgépet elsősorban azoknak a felhasználóknak ajánljuk, akik kedvelik az automata beállításokat, de egy-egy kép kedvéért nem restek pepecselni a kézi beállításokkal sem.
Adatok
Panasonic Lumix FZ-18
Kategória: Bridge
Felbontás: 8,1 MPixel, max 3264x2448 képpont
Képarányok: 4:3, 3:2, 16:9
Fájlformátumok: JPEG, RAW, JPEG+RAW
Optikai zoom: 18x
Képstabilizátor: optikai
Autofókusz: arcfelismerő, max 3 mezős
Minimális gyújtótávolság makro módban: 1 cm
Méret: 118x75x88 mm
Tömeg: 360 g (akkuval)
Tájékoztató r: 110 000 Ft