Pénzt kereshet a szörföléssel
Ez az a mondat, ami jó eséllyel jelzi, hogy nem fogunk pénzt keresni sem szörföléssel, sem mással, de rossz esetben akár még bukhatunk is az üzleten. A piramisjátékokra kezdettől fogva jellemző, hogy valamilyen álcatevékenységgel próbálják palástolni igazi arcukat. Az interneten ehhez remek a táptalaj, hiszen a felhasználónak nincsen módja személyes tapasztalatot szerezni a vállalkozásról (bár sokaknak ez sem segített), és mivel a cég jó eséllyel Panamában vagy valamelyik másik banánköztársaságban van bejegyezve, a hatóságok sem tudják őket ellenőrizni, és persze bármikor, következmények nélkül bezárhatják a boltot.
A piramisjátékok legújabb generációja persze nemcsak ezért kedveli az internetet, hanem azért is, mert az álcát is az internet és annak egyik nagy biznisze, a látogatás-alapú hirdetés adja. Egyszerű az elv: építeni kell egy hatalmas hálózatot, amelynek a tagjai meghatározott honlapokat néznek meg, és a felhasználók pénzt kapnak, cserébe a kattintásaikért. A kifizetéseket azok a cégek finanszírozzák, akik klikkelést vásárolnak a hálózattól, hogy a honlapjukon több legyen a látogató, és ennek megfelelően a hirdetési bevétel.

autohits: az igényes webdizájn közös imertetőjele a hiteles honlapoknak

A felhasználó oldaláról egyszerű a megvalósítás, csak egy viewbart vagy böngészősávot kell telepítenie, vagy egy külön ablakot kell nyitnia, amelyen általában 20 másodpercenként váltakoznak a honlapok. Van, ahol nem is kell nézni a lapokat, maguktól mennek, ez az úgynevezett autosurf, van ahol viszont ellenőrzik a felhasználó aktivitását, ez a manual surf. A megrendelői oldalról még kézenfekvőbb a szisztéma. Aki azt szeretné, hogy minél többen lássák a termékét, az manual surfös klikket vásárol (ami értelemszerűen drágább, hiszen ezért tényleg komolyabb ellenszolgáltatást vár el a szörfölő), aki csak a hirdetőit akarja átverni, de azokat viszont nagyon, autosurf klikket vesz. A látogatottság növekedésének másik előnye, hogy a keresőkben a találati listán gyakran feljebb sorolják a jobban látogatott szájtokat, azaz elvileg több felhasználót vonz majd az oldal.

Szervezzen be néhány embert!
"Ha tíz embert szervez be, akkor tíz perc szörfölésért ötször annyi pénzt kap."
Ez a mondat szinte száz százalékos pontossággal jelzi, hogy előbb vagy utóbb, de át leszünk verve. Az előbb vázolt pénzügyi rendszerrel ugyanis egy baj van csupán, mégpedig az, hogy nem működik. A megvizsgált hasonló tevékenységű cégekről általában kiderült, hogy a klikkelést rendelő honlapok csupán a profit kis részét adják át, a rendszert valójában az új belépők tartják egyensúlyban. Belépési díj ugyanis mindig van. Az összeg aszerint változhat, hogyan van „finomhangolva” a rendszer, és mennyire pofátlan. Az egyik lebukott cég, szándékát alig leplezve, a megszokott napi 10-20 perc netezésért a befizetett összegekre napi 10%-os! kamatot ígért, és mindenki annyi pénzzel léphetett be, amennyivel akart. Kezdetben az egy-két dollárokra nem volt nehéz kifizetni a 10 centeket, azonban a felbátorodott befektetőktől hamar felfújódott a cég, és egy idő után az új tagok már nem tudták finanszírozni a horribilis hozamokat. Ezt a folyamatot gyorsítja, hogy a beszervezésért több hozam jár a beszervezőnek, azaz ahogy nő a piramis, úgy hoz egyre kevesebb profitot egy új tag az egész rendszer szempontjából.

Az ügyesebbek ezért nem is dolgoznak nagy összegekkel, inkább azt próbálják elérni, hogy a belépők ne akarják kivonni a pénzüket, hiszen így sokáig lebegtethető a bárka. Erre találták ki a szinteket. A szinteket kreditért - azaz ki nem fizetett szörfölésért - lehet megvenni, és adott internetezési időre nagyobb hozamot biztosítanak. Ha elég ügyesen alakítják ki a rendszert, a szintek segítségével akár több évig is talpon maradhatnak az ilyen cégek.

FAQ: Hogyan kapom meg a pénzem?
”Önnek nem kell mást tennie, csak regisztrálnia az e-gold holnapjára, amelyen keresztül készpénzre válthatja keresetét!"
Az e-gold 1996-ban indult, és azóta talpon tudott maradni. A cég internetes fizetőeszközt biztosít, állítólag száz százalékos aranytartalékkal. Mivel a pénznemek hajlamosak konszenzuális alapon, valós fedezet nélkül is működni - lásd magyar forint - könnyen lehet, hogy az e-gold is egy nagy átverés, de mivel mindenki hisz benne, még mindig sokan használják. Nem túl bíztató, hogy az Egyesült Államokban jelenleg négy eljárás folyik ellenük, úgyhogy senkinek sem ajánljuk a használatát.
Érdekes adalék, hogy a magukat autosurfként sem álcázó piramisjátékok (netes nevükön High Yield Investment Programs, azaz nagy hozamú befektetések) is általában az e-golddal dolgoznak, és onnan menekítik ki a pénzt, amikor – ki tudja, miért? – megpróbálnak eltűnni valamilyen egzotikus országba.

216hits.com: egy másik szuper lap

Önnek semmit sem kell fizetnie!
Ez a mondat azt jelzi, hogy legfeljebb az időnket fogják elrabolni. Ha nincs belépési díj, akkor készpénzt sem kapunk. A honlap-nézegetésért a saját honlapunkra felhasználható klikkeléseket adnak. Tisztán ritkán működik ilyen rendszer, a legtöbb fizetős honlapon is van lehetőség arra, hogy ha ingyen lépünk be, akkor ezt a konstrukciót válasszuk. De mire jó a klikkelés? Egyrészt beindíthatunk vele egy honlapot - magyarán átverhetünk hirdetőket - ennyi klikk (napi párszáz) azonban kevés az igazi profithoz. Ezért azután vajon mit hirdetnek ezzel legtöbben? Hát a saját piramisjátékukat, vagy azt, amelyikben már részt vesznek, és megpróbálnak maguk alá szervezni embereket.

És ez az a pont, ahol az egész ötlet az internet természetétől nem elütő módon, egy hatalmas kibogozhatatlan szuperrendszerré alakul. Hiába megy tönkre egy piramisjáték, hogy ha a játékos egyszerre ötvenben vesz rész, és a rendszeren belül hirdeti a többiek honlapját, a dolgot tetézve pedig e-goldot használ. Ezzel egy virtuális, de teljesen kaotikus internet piactér jön létre, olyan kereszttartozás rendszerrel, amilyet még nem látott a világ. Ráadásul jó okunk van feltételezni, hogy a megkapott klikkek számának létrehozása sem kivitelezhető a valóságban, valószínűleg a klikk-profitot is az újonnan belépők generálják.

autosurf: a klikkelők valóban saját piramisjátékaikat hidetik a rendszerben

Kérdéses, hogy nő-e ez a szuperbuborék, vagy, mivel több lábon áll, fenntartható-e. Vajon hol van az a kritikus felhasználóhatár, amelynél már összeomlik? Egy rendszerelméleti disszertációt megérne a téma, de mivel nem tudni hányan vesznek részt benne, kérdéses, hogy bármit is ki lehetne deríteni. A fennmaradás mellett szól az, hogy mivel nincsenek nagy, egyenként gigantikusra duzzadó vállalkozások, hanem sok kicsi működik, nincsenek igazán nagy botrányok sem, pláne nem olyanok, amelyek elérnének a világ minden sarkába, és mivel a közönséget határok nélkül lehet toborozni, alig szűkül a beszervezhető emberek köre.

Etika
A profi játékosok tehát egyszerre használnak készpénzben és klikkben fizető surfoldalakat, hogy kiépíthessék saját kis hálózatukat, ami, ha valóban ügyesek, komoly profitot termelhet. Ez azonban rengeteg idővel jár, amit egy dolgozó ember nem engedhet meg magának. Másrészt, habár nagyon nehéz egyedülálló személyeket elkapni, tehát nem nagy a veszély, ha ilyesmivel próbálkozik az ember, nem túlzottan etikus mások hiszékenységén ilyen módon meggazdagodni. Képzeljük csak el, hogy ha mi jóhiszeműen futtatgatjuk a viewbart, és meg is kapnánk a havi 10 dollárunkat, de inkább bennhagyjuk, "fejlesztünk", és majd a következő hónapban vennénk ki 100 dolcsit, de aztán hipp-hopp, nem Vuk jön, hanem a honlap tűnik el, de szőröstől-bőröstül. Ha csak kevés pénzzel indultunk, legfeljebb az elpazarolt időn bosszankodunk, de olyan is van, aki több ezer dollárt invesztál a nagyobb hozam reményében, és annak a pénznek is ugyanúgy annyi, mint a jól megérdemelt klikkentéseknek.

Tehát:
Gyanakodjunk, ha arra ösztönöznek, hogy még több embert szervezzünk be.
Gyanakodjunk, ha kevés munkáért aránytalanul nagy hasznot ígérnek.
Ne dörzsöljük a tenyerünket, ha az első tíz dollárra kifizették az X dolláros hasznunkat, mert lehet, hogy a következő alkalommal már nem fogják.
Hiába működik egy honlap egy-két éve, attól még bármikor eltűnhet.