Mindez rendben lévőnek is látszik, ám vannak, akik a saját bőrükön tapasztalták meg az új módszer hátrányait.
A Gutenberg Galaxis gyermeke még fellapozta a Révai Lexikont (pár évvel később az Új Magyar Lexikont), ha nem tudott valamit, vagy kíváncsi volt valamire. Az internet polgára már nem sétál el a könyvespolcig, de miért is tenné, hiszen egérkattintásnyira tőle az óriási, többnyelvű, ráadásul ingyenes enciklopédia, a Wikipédia, amelyben – gondolnánk – minden megtalálható. S bár ez az alig hatéves lexikon még messze nem teljes, egyvalami tagadhatatlan, tényleg kényelmes egy ilyen tudástár használata. Van azonban valami, ami egyre gyakrabban állítja pellengérre ezt az óriási tudásbázist. A webkettes jellegről van szó, ami azt jelenti, hogy bárki szerkesztheti, írhatja a szócikkeket, saját ismereteinek, tudásának megfelelően egészítheti ki a gyűjteményt. 

Online, óriási, ingyenes – kell ennél több?

Nemrégiben több esetben is kiderült, hogy nem mindenkit vezérelnek önzetlen célok a módosítások és a bejegyzések írása során. Állami szervezetek, vállalatok kozmetikázzák a szócikkeket (mi több, még ki is törlik), ha úgy gondolják, nem vet jó fényt rájuk, ami abban olvasható. Így történhetett meg például, hogy eltűnt egy teljes cikk a bioüzemanyagokról (ugye mondani sem kell, hogy a háttérben az egyik amerikai olajvállalat állt), s ugyancsak hűlt helye lett egy bejegyzésnek, amely a Quetiapine nevű gyógyszer káros hatásait ecsetelte.

Azonban nemcsak a cégek próbálják tisztára mosni a Wikipédia-szennyesüket. Egy, az Amnesty Internationalről szóló cikkből is kitörölték a kritikai megjegyzéseket. Mint kiderült, aki tette, nem volt más, mint az emberjogi szervezet egyik munkatársa.

Mert bizony kiderül…
Hiába a (vélt) anonimitás a neten, hamar lelepleződik az, aki hozzányúl a Wikipédiához, köszönhetően egy Virgil Griffith nevű végzős diáknak, aki meglakotta a WikiScanner nevű programocskát. Ez az ügyes alkalmazás összeveti a módosításokat a magánfelhasználók és a cégek IP címeivel, s máris annyi az anonim szerkesztgetésnek. (Persze ha valaki nem állandó IP címmel vagy mondjuk egy netkávézóból nyúl a Wikipédiához, továbbra is rejtve marad.)
Hogy nálunk történtek-e ilyesfajta manipulálások, az egyelőre nem derült ki, a Wikiscanner adatbázis ugyanis csak az angol Wikipédia-módosításokat rögzítette, legalábbis eddig. Feltehető ugyanis, hogy hamarosan megjelennek majd a nyelvi mutációk is, és akkor jaj mindenkinek, aki módosítani akarja a Wikipédiát.
Kérdés persze, hogy ez kit fog elriasztani ettől. Azt, aki a profit/haszon/politikai tőke reményében változtat a bejegyzéseken, vagy azt, aki segítő és jobbító szándékkal akarja javítani az online enciklopédia színvonalát.