Agyunkban olvasnak a kutatók?
Egy német laboratóriumban önkéntesek arra vállalkoztak, hogy egy fánk alakú MRI készülékbe feküdve, egyszerű feladatokat - mint számok összeadása és kivonása – végezzenek el, miközben a kutatók döntéseik előzetes kifürkészésére törekednek.
A mágneses rezonanciavizsgálóban fekvő vállalkozó kedvű alanyok nem is gyanítják, hogy közben a másik helységben a kutatók agyszkenner segítségével igyekeznek megfejteni a szándékaikat, a cselekedetek és döntések bekövetkezte előtt. Korábban a kutatók előre tudták jelezni egy-egy fizikai mozgás előtt a cselekedeteket. A berlini Bernstein Idegtudományi Számítási Központ kutatóinak azonban, most először sikerült azonosítani az emberek azon döntéseit, melyek nagy szellemi aktivitás nyomán mennek végbe - jelen esetben ez az összeadást és kivonást jelenti - írta néhány napja a BBC.
Tanja Steinbach, 21 éves lipcsei diák, aki részt vett a kísérletben, úgy véli, kissé félelmetes volt a MRI-ben, de nem tart komolyabban az új megoldás emberi jogokra gyakorolt hatásától.
„Igen furcsa, de mivel a MRI készülék nélkül nem képesek belelátni az agyamba, különösebben nem aggódom a jövő miatt” – mondja.
A kutatók hosszú ideje kísérleteznek a különböző agyi funkciók MRI készülékekkel történő vizsgálatával, sőt az Egyesült Államokban már hazugságvizsgáló berendezést is alapoztak a módszerre, ennek hatékonysága azonban erősen megosztja az alkalmazott agykutatókat.
Külső szakértők szerint Dr. John-Dylan Haynes a Bernstein Center kutatójának felfedezése áttörést hozhat. „Az a tény, hogy meg tudjuk határozni milyen szándékkal bír egy cselekvés a vizsgált személy az agyában, előremozdítja a szubjektív gondolatok megértését” – mondta Paul Wolpe a University of Pennsylvania pszichiátere.
A kutatásban 2005 júliusa óta összesen 21 ember vett részt. A 71 százalékos találati arány pedig mindössze 20 százalékkal magasabb, mint a véletlenszerű találgatás. Mégis a Lipcsében a Max Planck Intézetben elvégzett kutatás komoly tudományos érdeklődésre tett szert.
„A gondolatok olvasásának korlátait, melyeket eddig abszolútként fogtunk fel, lassan de biztosan kiszélesítjük” – mondja Dr. Todd Braver a Washington University pszichológusa.
Annak „mérésére”, hogy a kísérletben részt vevő alanyok a kivonást vagy az összevonást gondolják helyénvalónak, a kutatók a frontális agykérget scannelték, figyelve mi zajlik ott a választási folyamat során. Ezután azt vizsgálták, mely típushoz melyik benyomás tartozott.
„Amennyiben tudod, mely gondolat-jelzésre vagy kíváncsi, elméletileg meg tudod jósolni, milyen cselekvésre készteti az az alanyt a jövőben” – magyarázza Haynes.
Az agy belsejében lezajló folyamatokat vizsgálták az MRI-vel © AP |
A téma kapcsán etikai kérdéseket felvetők mégis aggódnak, hiszen a kutatók máris képesek nagy biztonsággal eldönteni, az agy mely része milyen gondolatokért és cselekedetekért felelős.
„Ezek a technológiák először kínálnak arra lehetőséget, hogy a gondolataink és érzelmeink gyökereihez férkőzve kutassanak az agyunkban, anélkül hogy ez ellen bármit is tehetnénk” – mondja Dr. Hank Greely a Stanfordi Egyetem bioetikai karának igazgatója.
„Az a jogunk, hogy a saját gondolataink kizárólag a mi privát szféránkra tartozzanak, illetve mi dönthessük el kivel osztjuk meg azokat, komolyan sérülhet a jövőben” - teszi hozzá Greely.
Ezzel ellentétben liberális civilek már 2002-ben felvetették a – Különvélemény című film nyomán -, hogy a gondolatolvasási technológia segítségével, a hatóságok a bűncselekmények elkövetése előtt foganatosíthatnának fellépést a bűnözők (feltételezett bűnelkövetők) ellen.
Mint ahogy azt a hvg.hu is megírta Nagy-Britanniában már jelenleg is épül az a nemzeti DNS adatbázis, melynek segítségével nyomon követhetik az erőszakos cselekményekre hajlamos polgárokat. A kormány azt is felvetette, hogy a bűnözői hajlamokkal bírókat is bezárja a jövőben.
„Komolyan el kell töprengenünk azon, meddig engedhetjük ezen technológiák alkalmazási területét, különben félelmetes fenyegetést jelentenek a jövőben a társadalmakra” – véli Wolpe.
Haynes ellenben az új megoldások hasznos alkalmazási területeire koncentrálna, így olyan készülékek fejlesztésére, melyek agyi jeleket képesek venni s így vezérelhető például a tévé vagy az internet, de kisebb robotok irányítása is megoldhatóvá válhat. Ez azonban akár évtizedekre is lehet ma még.